K. István esszétémája 10. végére
Takács Eszter
2010. június 1. (10.)
Változatok a szerelem témájára a reneszánszban - tartalom
Általánosan a reneszánsz
Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad (Petrarca)
Laura, tehetetlenség, dicsőítés, csodálat, hazatérés, megnyugvás, szonett
Boccaccio: Negyedik nap második novella
Lizetta: tökéletes kell neki; pajzán, virágnyelv, eufenisztikus-> illendősítés, körmondatok-> műveltebbeknek is
Petrarca: szerelem minden jónak a forrása, Laura, szójátékok, szonett
Janus Pannunius:
Gryllushoz: kétértelmű lupe; Szilviához: szójáték
Balassi Bálint:
Losonczy Anna, zabolázatlan, ellentmondásos,
Hogy Júliára talála így köszöne néki: nő felsőbbrendűség, ~Petrarca trubadúrlíra, magasztaló rész,
Darvaknak szól: Júlia nélkül milyen szar, otthont ad a szerelem
Cecília versek: szomorúság gyönyörködtet
Petrarkizál!
Szöveggyűjtemény9./186; tankönyv 168-208; füzet legeleje
Változatok a szerelem témájára a reneszánszban – bő vázlat
Reneszánsz: korstílus, művelődéstörténelmi korszak
Tudatos szembehelyezkedés a középkorral, antikvitás újjászületése, földi világ élvezetének előtérbe helyezése (csalódás az egyházban), optimista, életszeretet, humanizmus, fejlődésre képes ember, szabadság, univerzális ember.
Petrarca: Firenze, 1300-as évek, Avignonban él: papi pálya, (1326 ápr. 6) meglátja Szent Klára templomban Laurát -> kutatóutak Európa szerte, Ciceró és Vergilius művei, Afrika, Pun háborúk, Daloskönyv
Daloskönyv: szonettek (14 sor, 2abba 3cd, jambikus trimeteres)
Két rész: Laura életében, Laura halálában
Áldott a nap, a hó az év s az évnek (szgy.186): nap = utalás Ámorra (anafora) <- antikvitás, a fizikai fájdalomnak örül, Laura eszményítése, a szerelem a sok szenvedés ellenére is minden jónak forrása.
Természet és szerelem elválaszthatatlan egységet alkot; trubadúrlíra felelevenítése, szerelmes pasi gyötrődik, édes hölgyemény gyönyörű és semmi fájdalmat sem érez.
Sok szójáték, jelképek (nyíl, íj, nap, Laura= l’aura: fuvallat, l’auro: arany, lauro: babér)
Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad: (szgy.187): Pó: elviszi Laurától messze -> „ellenség” feldicsőítése, hogy az utolsó sorban, amikor azt írja h „csak földi részem hordja szarvad-ágad” a győzelem nagyobbnak tűnjön;
2. versszak: „az arany lomb felé lebegve száll már”: repíti Laurához a szerelem, ez a legerősebb,
„repül révébe édes otthonának”: rév: kikötés, otthon, megnyugvás a Laura
Boccaccio: Dante-kultusz megalapítója, Párizsi törvénytelen gyerek, Petrarca barátja
Dekameron: novellagyűjtemény: 10 nap, 100 novella
5. nap kilencedik novella(szgy.189): nőnek beteg gyerek-> kell a sólyom, a pasi mindent megtesz a szerelméért, az utsó vagyonát is odaadja érte ami épp a sólyom, „ha van bennem valami jelesség azt csak te jelességednek s irántad való szerelmemnek köszönhetem” „nem emlékszem h bármi kért szenvedtem volna miattad”, pedig miatta vesztette el a vagyonát
Negyedik nap 2. novella (nemtom, beletartozik e): antiklerikális, Lizetta: hiú, buta
Pajzán stílus, virágnyelv ~ Petrarca: átvitt értelmek; körmondat a művelteknek
Janus Pannonius: 1400as évek, latinul ír, egyetlen egész Euban elhíresült magyar szerző, első reneszánsz emberke, Itáliában nevelkedett és mindig visszavágyott, szerelmi költészete: rövid, csipkelődős, gúnyos.
Gryllushoz(szgy.195): ismét szójáték: tücsök/malac, eredetileg latin: benne van a lupa szó, ami lehet nőstényfarkas/kurva is…
Szilviához (szgy.ben nincs): „nem csak egy tüske szúrt meg”: erotikus, ismét jelképek, kétértelmű mondatok, gúnyos.
Balassi: 1500as évek, Zólyom, sok nyelven beszélt, mindféle társadalmi rétegben megfordult, ellentétes jellemű személyiség, zabolázatlan de a legműveltebb magyar, kreatív fordítások
három nagy szerelem: Losonczy Anna: házas asszony, 6 évig, nem felhőtlen, de „örök szerelme”, még öreg korában is zaklatja
Dobó Krisztina: uncsitesója, érdekházasság, közben Annának írogat
Célia: élete utsó szakaszában, Lengyerországi szerelme, nem tudjuk ki ő.
Júlia versek: Daloskönyvbe rendezés: boldogságtól végső lemondásig rendezett sorrend
Élet egyetlen értelme, elérhetetlen, eszményi, kifinomult stílus, szimmetrikus -> „Balassi-versszak”=tökéletes szerkezet
Hogy Júliára talála, így köszöne neki (szgy.209):
Nő felsőbbrendű („térdet fejet neki hajték”), trubadúr-szerű: Petrarkizáló.
„üdvöz légy”, mint Mária! -> egyre jobban dicsőíti, invenció poétika: költői kitalálás.
Metaforák, nemesi elemek, fokozásos halmozás, „kegyetlen Júlia” a vége, ütemhangsúlyos.
Darvaknak szól (szgy.210)
Júlia nélkül kitaszított lélek („szarándok”XD), csak a darvak érhetik el Júliát a paradicsomban, szerelem biztos pont, otthon ott van ahol Júlia.
Célia versek: letisztult, csendes-boldog szenvedés a viszonzatlan szerelem, kimunkált, érzékekre akar hatni, tökéletes.
Kiben a kesergő Celiárúl ír(szgy.214):
1. rész: Célia fájdalma, 2. rész: Célia milyen gyönyörű, rengeteg hasonlat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése