20. Töritétel: Magyarország részvétele a II. VH-ban

Magyarország részvétele a második világháborúban
A második világháború kezdete: Németország megtámadta Lengyelországot (1939. szept. 1.)
A németek kérték a magyarok segítségét, azt kérték, hogy adják át a Kassai vasútvonalat, de csak akkor adnák át a magyarok, ha a németek segítenének nekik Erdély visszaszerzésében.
1940-ben a Szovjetunió követelte Besszarábiát Romániától, a bulgárok is benyújtották igényüket Dél-Dobrudzsa iránt. A magyaroknak is itt lenne a lehetőség Erdély visszaszerzésére, de ez csak a németek segítségével menne.
Veszély: valamilyen módon belekeveredhetünk a háborúba.
1940. aug. 30. : 2. bécsi döntés: 43 000 km² –t kap vissza Magyarország, visszajön Észak-Erdély, Székelyföld. 2,5 millió lakos jön vissza, de ennek csak a fele magyar, ezért ez csak részben etnikai revízió. (1 millió román jön át, 0,5 millió magyar marad ott)
1940-ben Magyarországnak csatlakoznia kellett a Háromhatalmi Szerződéshez.
Jugoszláv kérdés: 1940. dec. 12. : Magyarország örökbarátsági szerződést köt Jugoszláviával. A szerződés arra volt jó, hogy Magyarországnak legyen egy kijárata a német élettérből, és így a jugoszlávok is nagyobb biztonságban érezték magukat. A németek Görögországot támadják, hogy meg tudják közelíteni át kell menniük Jugoszlávián, de előtte Magyarországon és arra kéri a magyarokat, hogy álljanak melléjük, cserébe visszakapják a délvidéki területeket.
Két lehetőség a magyarok előtt:
·         Nem engedik át a németeket, de akkor bukik a revízió.
·         Átengedik a németeket, de akkor megszegi a jugoszlávokkal kötött örökbarátsági szerződést, és az angol külügyminiszter, Eden is azt mondta, hogyha Magyarország enged a németeknek, akkor hadat üzennek.
Teleki Pál (miniszterelnök) más megoldást keres, egyéni megoldást. Azt mondja csak két esetben avatkozik be:
·         Ha Jugoszlávia felbomlik
·         Ha Jugoszláviában a magyarokat bántódás éri
Paulus és Wert Henrik aláírják a szerződét, hogy a német csapatok átmehetnek Magyarországon Jugoszlávia megtámadásakor.
Teleki Pál öngyilkos lesz (1941. ápr. 3.), mert tudta, hogyha átengedjük a németeket és melléjük állunk, akkor Magyarország a németek csatlósa lesz, és tisztában volt vele, hogy a németek el fogják veszíteni a világháborút. A szerződést még halála előtt írták alá.
Új miniszterelnök: Bárdossy László
Jugoszlávia ellen 1941. ápr. 11.-én léptünk hadba, mert megvárták, míg a horvát usztasák kiválnak (ápr. 10.).
A háború után visszakaptuk Bácskát és a Muraközt (Újvidék, Zombor, Szabadka), ez kb. 11 500 km² –t jelentett és 1030000 lakost, de ennek csak 30%-a volt magyar, így ez csak részben volt etnikai revízió. Magyarország most érte el Trianon után a legnagyobb kiterjedését, 14-15 millió lakos, ennek 25%-a nemzetiségi.
A szovjetek elleni hadba lépés:
Hitler megtámadta Szovjetuniót (1941. jún. 22.), a magyarok támogatását nem kérte, mert a kis országokat versenyezteti egymás közt. A románok és a szlovákok támogatták, a magyarok attól féltek, hogy nem kapják meg azokat a területeket, amiket akartak, ezért inkább úgy gondolták, hogy támogatják Hitlert.
Kassa bombázása: 1941. jún. 26.: orosz felségjelű gépek bombázták Kassát, de ez csak átverés, provokáció volt, csak kellett egy ok a hadba lépéshez (casus belli).
Az oroszoknak viszont semmi bajuk nem volt a magyarokkal, ezt még Molotov is leírta egy jegyzékben, sőt még támogatták is volna a magyarokat Dél-Erdély megszerzésében.
1941. jún. 27.: Bárdossy bejelentette, hogy beállt a hadiállapot Szovjetunió és Magyarország között
Ezután Nagy-Britannia és Magyarország közt is beállt a hadiállapot, de katonai esemény nem volt.
1941. dec. 12.: Magyarország hadat üzen az USA-nak.
1942: benn vagyunk a háborúban néhány 10 000 katonával. A Wermacht főparancsnoka, Keitel Magyarországra érkezik, azt mondja, hogy tényleges katonai erővel vegyen részt a háborúban Magyarország.
1942: új miniszterelnök: Kállay Miklós
Kállay politikája: hintapolitika = Kállay kettős
Mind a két félhez közeledik.
·         Németek felé: megkezdi a 2. magyar hadsereg szervezését, ez 200 000 fő, vezetője Jáni Gusztáv. Kiküldi őket a keleti frontra, plusz 50 000 munkaszolgálatost, ezek a hadseregben a fizikai munkát végzik, általában zsidók. Rangjuk, fegyverük, joguk nincs. Minden zsidónak kötelező 18-40 év között.
·         Tárgyalás a semleges oldalon az antifasiszta koalícióval. A németek rájöttek, hogy a magyarok ki akarnak lépni a háborúból. (az Abwehr = hírszerzés tudja meg).
A 2. magyar hadseregnek az volt a feladata, hogy egy 200 km-es védelmi vonalat alakítson ki a Don folyó mentén, de a területet sem tudta teljesen birtokba venni, mivel a szovjetek 3 hídfőt mindig meg tudtak tartani. 1943-ban a szovjetek általános támadást indítottak, ennek esett áldozatul a Voronyezs környékén harcoló 2. magyar hadsereg.
1941.: 3. zsidótörvény: alapja a származás
zsidó és nem zsidó közt tilos a házasság
megvalósul a szegregáció = kirekesztés
1941-ben 20 000 zsidót telepítenek ki az orosz hadi területekre, Galíciába.
Hitlerben felmerül az ötlet, hogy Magyarországot meg kell szállni.
Margaréta terv = Fall Margareta: Magyarország megszállásának terve.
1944. márc. 18.: Hitler Ausztriába hívja Horthyt, rá akarja venni, hogy fogadja el a megszállást, azt eléri, hogy a katonaság ne álljon ellen.
1944. márc. 19.: megszállják Magyarországot a németek.
Kállayt menesztik.
Bábkormány lesz, miniszterelnök: Sztójai Döme, de a fontosabb ügyekben Edmond Veesenmayer dönt.
Elkezdődnek az ellenzéki politikusok letartóztatásai. Pártokat tiltanak be.
1944. ápr. 16.: magyar zsidóság Gettóba tömörítése, és sárga csillaggal való megjelölése.
1944. májusában megkezdődik a deportálásuk a koncentrációs táborokba.
825 000 zsidónak  a 69%-a pusztul el. Horthy megmenti a fővárosi zsidókat.
1944.: Finnország szembefordul Németországgal, Románia és Szlovákia is szembefordul velük.
1944.: Faraghó Gábor vezetésével küldöttség megy Moszkvába, fegyverszüneti tárgyalásra.
1944. okt. 11.: Faraghó Gábor aláírja a fegyverszünetet.
A megállapodás feltételei: szembe kell fordulni Hitlerrel
Vissza kell állítani az 1937-es határokat
1944. okt. 15.: Horthy rádióbeszédet mond, nem beszél pontosan, nem érthető. A háborúból való kiugrásról beszélt.
Horthy támaszai: Dalnoki Miklós Béla (1. magyar hadsereg vezetője)
2. magyar hadsereg
fővárosi helyőrség
Rájuk támaszkodik  kiugrási kísérletben.
A kiugrás nem sikerül.
Okok:
·         Elsietett, előkészítetlen: 5 nappal hozták előre az oroszok kérésére
·         Horthy nem konkrét
o    Távírdák: „1920 márc. 1.-i napi rendeletem végrehajtandó”, ezt a hadseregekhez kellett volna küldeni, de nem küldték, a németek keze benne volt.
Otto Skorzeni: elrabolja Horthy kisebbik fiát, így tudja zsarolni
1944. okt. 16.: Horthy lemond
Németországba, majd Portugáliába megy, nem indítanak ellene eljárást.
Szálasi Ferenc: Nemzeti Összefogás Kormánya
Nemzetvezetőnek tartja magát
Megszervezi a nemzeti számonkérőszéket
Államfő, kormányfő, hadsereg parancsnoka
1944: megkezdődik Magyarország felszabadítása
4 hadművelet van: Tollbuhin marsall és Mahinovszki marsall vezette
·         1944. okt. 6-29.: Debreceni hadművelet
·         1944. nov.-febr. 13.: Budapest
Vér és becsület
Az összes hidat lerombolták
·         tavaszi ébredés hadművelet: Balaton és Velence környéke
·         1944. ápr. 4.: Nemesnedves: Magyarország végleges felszabadítása
A németek áprilisban kimentek, de a szovjetek maradtak Jalta értelmében.