5. tétel: A
köztársasági Róma bukása
Takács Eszter
A köztársasági
Róma
Kialakulása: utolsó etruszk király, Superbus elüldözése
-> "arisztokratikus köztársaság" (Kr. e.
510)
Szerkezete (Kr.e. 451.től, előtte átalakulások)
Patríciusok
2 consul
Fő hatalom
Hadsereg vezetés
Évek az ő neveik alapján
Senatus
Consulokkal együttműködésben
100-300 fő
Törvényhozás
Praetor
Consulok helyettesei
Városi bírák, rendfenntartók
Végveszély esetén tejhatalmú diktátort választottak
300 nemzetségük származás miatt automatikusan földet
kapott
"ager pubicus"-ból, azaz az állami földekből
Plebejusok
Szerepük a hódítások alatt egyre nő, mert ők a
nehézgyalogosság
Cél a római polgárjog
"Tüntetések" a Szent Hegyen
=> néptribunusi tisztség bevezetése (Kr. e. 494)
Vétójog a plebejusokra vonatkozó törvényeknél
Hódító háborúk végére eltörlik az adósrabszolgaságot
Már csak vagyoni különbség szerint rétegződik a nép
=> vagyos plebejus és szegényebb patrícius egybeolvad
=> kialakulhat egy új nép, a nobilitas = nemesség
Rabszolgák
Hódítások
Közép-Itáliáért: Szamnisz háborúk
Növekvő terület
Legnagyobb része
ager pubicus-ként a patríciusokra száll
Plebejusok településeket létesítenek
Dél-Itáliáért: Tarentumi háborúk
Tarentum (az ellenség) zsoldosokat fogad (Pürrhosz-tól)
Először sikeres, de aztán elfogynak
Földközi tengerért (Karthágó, főníciai kereskedelmi
bázis, "nyugat kapuja")
I. Pun Háború
1. konfliktus Szicília miatt alakul ki (Róma magának
akarja, K-nek fontos)
Római győzelem, első provincia
Évi adó
Helytartók
II. Pun Háború
Carthagó Nova - Hannibál ellen
Szárazföldön mozgósít nagy sereget, de végül veszít
(Zama, Scipio győzi le)
Kelet felé
Püdnai csata- Makedónia meghódítása - új provincia
Spárta, Athén egyéni helyzet
Köztársaság
válsága
Hódítások nagy jövedelmet hoznak
Kereskedőrétegnek jó
Tartományokból befolyó összegeket senatus bérbe
Aki bérel, politikával többé nem foglalkozhat
=> új réteg: lovagrend
Senatus új területekből hatalmas latifundiumokat csinál
Belterjes gazdálkodás (gyümölcs, olaj, zöldség)
Rabszolga(szám, így)munka nő
Gabona olcsóbb lesz
Kisbirtokosoknak ez rossz - rabszolgát nem tud fogadni,
gabonából nem él meg
Eladják földjeiket és városba mennek - kialakul a plebs
"Panem et circenses!" - politikailag
befolyásolhatóak
Csak alkalmi munkák/ műhelyekben dolgoznak
EZ a válság…
Megoldási javaslatok
Tiberius Gracchus (Scipio unokája)
Licinius Sextius földtörvény felújítása
Maximalizálja a latifundiumok nagyságák (ager
publicusokból származó földek nagyságát)
Visszakerülő földeket kisbirtokosoknak oszlatná szét
Szenátori rend nem hagyja
Mikor másodjára lenne néptribulus (ami törvénytelen)
egyszerűen megölik
Azért valami történik
a földreformjából, csak lassan
Caius Gracchus (Tiberius öccse)
Szélesebb támogatást akar
Lovagoknak "lovagrendi bíróságot" ad a
provinciákon belüli visszaélések ellen
Szegényeknek gabonaár-csökkentés
Földteleneknek Karthágó környékén ("colonia")
földet osztana
Itáliai szövetségeseinek római polgárjogot adna
<-> plebs (szavazataik értéke csökkenne)
=> ellentábor demagógul itáliai földosztást ígér
=> meghal
-> Polgárháborús időszak
Vezető réteg kettévált
Szenátori rend - nagybirtokosok
Lovagok - kereskedők
Politikai csoportosulások
Senatori rend- a hagyományos köztársaságot akarják vissza
Néppárt - "plebset képviseli"
Valójában mindkettő csak hatalmat akar
Hadsereg válsága
Nincs föld -> nincs hadviselési kötelezettség a
parasztoknak
Numídia: trónviszályok - Róma beavatkozik, de nem tud
nyerni
=> néppárti Marius kiküldése
földtelen rómaikból zsoldos sereg
16 évig szolgálat, majd földet kapnak
Normál fegyverzet és kiképzés, csapategység
Nagyon sikeres
=> több évig consul marad
Sulla
Kis ázsiai érdekellentétek - VI: Mithridatész
Senátori párt Sullát küldi ki
Néppártiak visszahívatják, helyére Mariust
-> Sulla nem mond le, vérfürdőt rendez Rómában
Marius és a néppártiak menekülnek
Sulla legyőzni VI: Mithridatész
Marius senátori pártot gyilkolgat
Sulla békét köt VI. Mithridatésszal (nem tudom miért ha
már egyszer legyőzte)
Sulla leszámol a néppártiakkal és örökös diktatúrát
hirdet meg
Sulla diktatúrája
Sentáus létszámát 600-ra emeli, saját híveit teszi be
Minden a senátori rend és a köztársaság védelméért van
Mikor kész, lemond és meghal
Nem tartós
Rabszolgafelkelések
Gyakori, már Sullát is segítették rabszolgák a népiek
ellen
Spartacus féle rabszolgafelkelés (Sulla után)
Gladiátoriskolából
Sikeres (először É, majd Szicília, majd Balkán felé
mennek)
Consul-i seregek Sulla volt alvezérét, Crassust, és
Pompeiust Magnust nevezik ki
Végül leverik a felkelést
-> Crassus és Pompeius befolyása nő, köztársaság
tovább gyengül
Egyeduralom
létrejötte
Problémák
Crassus és Pompeius vetélkedik egymással
VI. Mithridatészt már megint le kéne győzni
Kalózkodás
-> Mindkettőt Pompeius oldja meg => hatalma nő,
sőt, már a néppárttal is szövetkezik
Julius Caesar
Marius rokona, néppárti
Kibékíti Crassust és Pompeiust
Megkötik az első triumvirátust, majd mind elmennek erőt
gyűjteni
Crassus-é kelet
Hamarosan meghal
Pompeius-é Hispania
Idővel a senatus oldalára áll
Caesar-é Gallia
Hű és ütős hadsereget képez ki
Galliából provinciát csinál
Senatus Caesart visszahívja
"Alea iacta est!" - a kocka el van vetve,
hadseregével átlépi a Rubicont (pedig hadsereggel behajtani tilos)
Legyőzi a senatusiakat (Pompeius Egyiptomba menekül de
ott megölik)
Egyeduralmat épít ki
"örökös diktátor"
Reformok
Letelepíti veteránjait
Földet oszt
Aranypénzt veret
Senatus hatalmát csökkenti
900 főre emeli a létszámát
Provinciabeli előkelők is tagok lehetnek
Juliánus naptár bevezetése
Megítélése
Plebs, lovasság szereti
Köztárság hagyománytisztelői kevésbé
=> hozzá közel álló személyekből is álló társaság
megöli
("Et tu mi fili, Brute?")
Augustus
J. Caesar unokaöccse
II. triumviátus megöli Caesar gyilkosait (Lepidus,
Antonius volt vezérek)
Lepidus kilép
Hatalmi harcból Augustus kerül ki
Principátus rendszere - leplezett egyeduralom
Tanul J. Caesar hibáiból - hatalmi tisztséget nem fogad
el
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése