Kertész Imre és
a Sorstalanság
Takács Eszter
Takács Eszter
Zsidó származású
Lágerekben volt -> saját történetén alapul a regény
Nobel-díj
Életműre
Németországból jelölik - m.on nem túl sikeres (okait lásd
később)
Tetralógia 1. kötete
1960-73-ig írja, 1975 kiadás
A regényről
Műfaja: többe is besorolható
Lágerregény
Pl. Semprum: A nagy utazás
Nem tipikus
Nincs kollektív bűnösség
Áldozatok (zsidók) is bűnösök, mert hagyták => M.on
nem népszerű a könyv, mert így mi is felelősek vagyunk a "kommunizmus
bűnei"ért
Nincs ellenkezés, megkérdőjelezés
Meg akarnak felelni a "tiszta" németeknek
(=> stílusban meglátszik ennek a hatása, az önirónia)
(Filozófiai regény is)
Szokatlan értelmezés a végén
"Koncentrációs táborok szépségéről,
boldogságáról" ír
Relativizálás: rossz körülmények között a rossz dolgok is
lehetnek jók
Pl van "kedvenc tábora"
Pl jobb a tábor mint a halál
Pl a rossz étel is örömmel tölti el, stb
Sorstalanság-elmélet - létfilozófia
Sorstalanság = minden véletlen => nem volt értelme a
tábornak, a túlélésnek
Sorstalanság = nincs semmi konroll, semmi szerepe az
embernek
+ ha nincs sors akkor a mi kezünkben van a döntés, mi
felelősségünk az, ami megtörtént
=> Sorstalanság elviselhetetlen => sorsszerűsít
"arról hogy most itt van nem tehet"
Koldus-királyfi elmélet
Az hogy pont a zsidóság a rossz lehet véletlen is, ez
csak a megjelölésen múlik
-> Annamari (nem biztos hogy így hívták):
"Elviselhetetlen gondolat!"
Mindig emberi egy diktatúra, mert emberek akik elhiszik
Fejlődés regény
Létfilózófiájának kifejlődése
Gyerekből felnőtté válik
Kezdetben felnőtt nyelvet használ -> végére többet is
ért mint a felnőttek (hazaérési párbeszéd)
EQ-ja nem sokat fejlődik
Nincsenek érzelmi alapú döntései
Pl szülei válásánál a bíróság dönt, ő pedig teszi amit
mondtak neki
Pl apja elmenetelekor a végső búcsú csak kötelességből
Stílus, nyelv
Érzelemmentes, tárgyias
Hivatalos stílus nyelvezete - hosszú mondatok, sok
"tudniillik, illetve, magam is beláthattam"
Próbál racionalizálni, önhitegetés hogy ami történik
abban van logika
Felfoghatatlan ami történik => távolságtartást is
biztosít
Felnőtt nyelv próbálgat egy gyerek
Sok dolog
érhetetlen - nem magyarázza meg később sem
=> naplószerű benyomás, valósághűebb így a regény
Ironikus, akár önironikus
Megint a felfoghatatlanság miatt
Érhetetlen hogy miért próbál megfelelni nekik, miért nem
tesz valamit stb…
A tábor világa
Elállatiasítja
Csak az étel és az alvás számít (Zeit-től kezdve)
Élet leszűkül az ezekért való harcért (Citrom Bandi fejti
ki)
Életelv: "nem nyerhet a fáradtság és fürödni
kell"
Betegség idején már semmi nem számít (pl fájdalom,
hullák)
"vegetatív állati lét" (ezt Tillmann mondta)
ideje, mentális romlás
Tábor felszabadulásakor csak akkor érez örömöt amikor
érzi a leves szagát
Társadalom a táborban
Diktatúra
Biztonságot ad, biztosítja az alapvető életfeltételeket
Társadalom épül ki
Vezetők: németek+katonák
Csak jó vélemény van róluk ("tiszta, rendes
nép")
Megfelelési vágy (orvos előtt még haldoklása közben is
szégyenkezik "alantasságai miatt")
Rabok lealacsonyított helyzetűek, lenézendőek - ezzel
azonosulnak is (pl. fent említett szégyenkezés)
Hierarchia van köztük
Magyarországon magyarok kiteszik maguk közül, mert zsidó
Zsidók a táborban megkülönböztetik őt, mert magyar
Még itt se tudják egynek érezni magukat, György se tudja
magát nem magyarként öndefiniálni
Nem tudnak elszakadni származásuktól
Pl fiú a kórházban: "nem szeretem a magyarokat"
Lezáró gondolatok
Holokauszt témakört mindig fel lehet majd használni
(erre mindenki felhördül)
=> újság és politikai témának is megfelelő
Teodor Adorno: "Auswitz után nem lehet verset
írni"
(másról erkölcstelen dolog lenne <-> viszont ezt
hitelesen közvetíteni nem lehet
=> művészet zsákutcája )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése