2010. november 26., péntek

12.-es angol osztályozó anyaga

A 12. évfolyam követelménye angol nyelvből

Use of English


Tenses (present, past and future, simple, continuous and perfect aspects, passive voice)
+ going to, used to
Az összes igeidő minden fontos funkciója (pl. present continuous: 1. action in progress, 2. temporary state or action, 3. annoying habit 4. future arrangement)
Examples: 1. Right now I’m writing a test. 2. These days he is working on a new project. 3. My dad is always losing his keys. 4. At 7 tomorrow I’m seeing my dentist.

Articles (1. definite, 2. indefinite, 3. zero)
Mindhárom névelőtípus összes fontos funkciója (pl. zero article: 1. speaking in general 2. common expressions with institutions, meals, etc. 3. geographical names)
Examples: 1. Meat is unhealthy. Dogs like walking. 2. I still go to school. I haven’t had lunch yet. 3. He’s just come back from France. He used to live in Oxford Street

Quantifiers and Countability (some, any, much, many, a lot of, (a) little,(a) few, plenty of, a great deal of, etc. + összetételeik: pl. somebody, nowhere, etc)
A mennyiségjelzők és összetételeik minden fontos funkciója (pl. some: 1. positive sentences 2. offers 3. compounds)
Examples: 1. We have some milk in the fridge. 2. Would you like some more soup? 3. Somebody is knocking at the door
Megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek használata.
Examples: How many children were playing in the garden? He gave me some information about the timetable. I caught a lot of fish in the sea.

Adjectives (comparison, word formation – prefixes and suffixes to form adjectives)
Az összes alap-, közép- és felsőfokú melléknevet tartalmazó hasonlító mondatszerkezet. Módosítószavak. Melléknevek sorrendje.
Examples: John is just as tall as James. John is much taller than James.Who is the tallest person in the group? He is a most impolite person. The test was a mournful experience for the unprepared. They built a nice new wooden house last year.

Possession (possessive adjectives and pronouns, ’s and of genitive)
Birtokviszony kifejezése, birtokos névmások.
This is our favourite book. Is that yours? A friend of mine told me about it. They’ve stolen the hat of the King’s cousin.

Adverbs (of time, place, manner, frequency, + sentence adverbs)
He’s barely seen anything. My granny always bakes delicious cakes. Hardly did I say anything in the meeting.

Prepositions and Prepositional Phrases
Az összes fontos elöljárószó használata. Elöljárókat tartalmazó kifejezések.
Examples: He ran across the road and then through the forest. There is a tree int he background of the picture.

Conjunctions and Linking Words
Az összes fontos kötőszó használata.
Examples: Although he was a brave man, he didn’t dare to jump off the bridge. He was a brave man. However, he didn’t dare…

Verb Patterns (Infinitives, gerunds, participles)
Az igeformák használata. (pl. bare infinitive: 1. after ’let’, ’make’, ’see/hear’, etc. 2. imperative 3. after auxiliaries 4. expressions, etc.
Examples: 1. Let me see your leg. She made me cry. 2. Write this down, please. 3 You shouldn’t worry. 4. It’s a give and take situation.

Modal Verbs (of probability, obligation, permission, ability, request, willingness, habit)
A módbeli segédigék használata a jelenre, múltra és jövőre vonatkoztatva. (pl.: obligation: must(n’t), have to, should(n’t), need(n’t), ought to)
Examples: I failed the exam again, I must learn harder. I have to stay in bed, my doctor won’t let me leave the room. You needn’t have done the ironing. I did not need to buy any food, as the fridge was full. Etc.

Reported Speech (With the reporting verb in the present and past)
Függőbeszéd használata (állítások, kérdések, kérések, utasítások; ’reporting verbs’)
(pl. reported questions: 1. open questions 2. yes/no questions)
Examples: 1. He wanted to know why I wasn’t enjoying the party. 2. I asked him if we had met before.

Relative Clauses (defining, non-defining)
Vonatkozó mellékmondatok használata. Vonatkozó névmások.
Examples: The book I’m reading at the moment is very good. I’ve just seen the film in which Hugh Grant is just perfect. Shakespeare, who was a famous playwright, was born in Stratford.

Questions (in all tenses, question tags, embedded questions, etc.)
Kérdésalkotás minden igeidőben. Utókérdések. Stb.
Examples: Who killed the President? How often do you cycle? How old would you say I am? Let’s go to the cinema, shall we? Everybody knows this, don’t they?

Conditionals (0, 1, 2, 3, mixed, inversion types + time clauses, wish/ if only, unreal past)
Feltételes mondatok összes típusa és a kapcsolódó szerkezetek (pl. bárcsak, stb.)
Examples: If you press this button, the tape starts rolling. Should you meet him, tell him this joke. I’ll help you, provided you obey my orders. If only I hadn’t eaten that rotten apple last night. It’s time the kids went to bed.

The Passive (In all possible tenses)
Szenvedő szerkezet az összes igeidőben, amelyekben használatos.
Examples: My bike’s been stolen. I couldn’t use my car because it was being fixed. The book will have been printed by next week. Everything had been eaten when I got there. Etc.

Szerelem a reneszánszban

K. István esszétémája 10. végére
Takács Eszter
2010. június 1. (10.)
Változatok a szerelem témájára a reneszánszban - tartalom

Általánosan a reneszánsz
Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad (Petrarca)
            Laura, tehetetlenség, dicsőítés, csodálat, hazatérés, megnyugvás, szonett
Boccaccio: Negyedik nap második novella
Lizetta: tökéletes kell neki; pajzán, virágnyelv, eufenisztikus-> illendősítés, körmondatok-> műveltebbeknek is
Petrarca: szerelem minden jónak a forrása, Laura, szójátékok, szonett
Janus Pannunius:
Gryllushoz: kétértelmű lupe; Szilviához: szójáték
Balassi Bálint:
Losonczy Anna, zabolázatlan, ellentmondásos,
Hogy Júliára talála így köszöne néki: nő felsőbbrendűség, ~Petrarca trubadúrlíra, magasztaló rész,
            Darvaknak szól: Júlia nélkül milyen szar, otthont ad a szerelem
            Cecília versek: szomorúság gyönyörködtet
Petrarkizál!
Szöveggyűjtemény9./186; tankönyv 168-208; füzet legeleje

Változatok a szerelem témájára a reneszánszban – bő vázlat

Reneszánsz: korstílus, művelődéstörténelmi korszak
Tudatos szembehelyezkedés a középkorral, antikvitás újjászületése, földi világ élvezetének előtérbe helyezése (csalódás az egyházban), optimista, életszeretet, humanizmus, fejlődésre képes ember, szabadság, univerzális ember.
Petrarca: Firenze, 1300-as évek, Avignonban él: papi pálya, (1326 ápr. 6) meglátja Szent Klára templomban Laurát -> kutatóutak Európa szerte, Ciceró és Vergilius művei, Afrika, Pun háborúk, Daloskönyv  
Daloskönyv: szonettek (14 sor, 2abba 3cd, jambikus trimeteres)
Két rész: Laura életében, Laura halálában
Áldott a nap, a hó az év s az évnek (szgy.186): nap = utalás Ámorra (anafora) <- antikvitás, a fizikai fájdalomnak örül, Laura  eszményítése, a szerelem a sok szenvedés ellenére is minden jónak forrása.
Természet és szerelem elválaszthatatlan egységet alkot; trubadúrlíra felelevenítése, szerelmes pasi gyötrődik, édes hölgyemény gyönyörű és semmi fájdalmat sem érez.
Sok szójáték, jelképek (nyíl, íj, nap, Laura= l’aura: fuvallat, l’auro: arany, lauro: babér)
Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad: (szgy.187): Pó: elviszi Laurától messze -> „ellenség” feldicsőítése, hogy az utolsó sorban, amikor azt írja h „csak földi részem hordja szarvad-ágad” a győzelem nagyobbnak tűnjön;
2. versszak: „az arany lomb felé lebegve száll már”: repíti Laurához a szerelem, ez a legerősebb,
„repül révébe édes otthonának”: rév: kikötés, otthon, megnyugvás a Laura
Boccaccio: Dante-kultusz megalapítója, Párizsi törvénytelen gyerek, Petrarca barátja
 Dekameron: novellagyűjtemény: 10 nap, 100 novella
         5. nap kilencedik novella(szgy.189): nőnek beteg gyerek-> kell a sólyom, a pasi mindent megtesz a szerelméért, az utsó vagyonát is odaadja érte ami épp a sólyom, „ha van bennem valami jelesség azt csak te jelességednek s irántad való szerelmemnek köszönhetem” „nem emlékszem h bármi kért szenvedtem volna miattad”, pedig miatta vesztette el a vagyonát
         Negyedik nap 2. novella (nemtom, beletartozik e): antiklerikális, Lizetta: hiú, buta
         Pajzán stílus, virágnyelv ~ Petrarca: átvitt értelmek; körmondat a művelteknek
Janus Pannonius: 1400as évek, latinul ír, egyetlen egész Euban elhíresült magyar szerző, első reneszánsz emberke, Itáliában nevelkedett és mindig visszavágyott, szerelmi költészete: rövid, csipkelődős, gúnyos.
Gryllushoz(szgy.195): ismét szójáték: tücsök/malac, eredetileg latin: benne van a lupa szó, ami lehet nőstényfarkas/kurva is…
Szilviához (szgy.ben nincs): „nem csak egy tüske szúrt meg”: erotikus, ismét jelképek, kétértelmű mondatok, gúnyos.
Balassi: 1500as évek, Zólyom, sok nyelven beszélt, mindféle társadalmi rétegben megfordult, ellentétes jellemű személyiség, zabolázatlan de a legműveltebb magyar, kreatív fordítások
három nagy szerelem: Losonczy Anna: házas asszony, 6 évig, nem felhőtlen, de „örök szerelme”, még öreg korában is zaklatja
            Dobó Krisztina: uncsitesója, érdekházasság, közben Annának írogat
            Célia: élete utsó szakaszában, Lengyerországi szerelme, nem tudjuk ki ő.
Júlia versek: Daloskönyvbe rendezés: boldogságtól végső lemondásig rendezett sorrend
Élet egyetlen értelme, elérhetetlen, eszményi, kifinomult stílus, szimmetrikus -> „Balassi-versszak”=tökéletes szerkezet
Hogy Júliára talála, így köszöne neki (szgy.209):
   Nő felsőbbrendű („térdet fejet neki hajték”), trubadúr-szerű: Petrarkizáló.
   „üdvöz légy”, mint Mária! -> egyre jobban dicsőíti, invenció poétika: költői kitalálás.
   Metaforák, nemesi elemek, fokozásos halmozás, „kegyetlen Júlia” a vége, ütemhangsúlyos.
Darvaknak szól (szgy.210)
   Júlia nélkül kitaszított lélek („szarándok”XD), csak a darvak érhetik el Júliát a paradicsomban, szerelem biztos pont, otthon ott van ahol Júlia.
Célia versek: letisztult, csendes-boldog szenvedés a viszonzatlan szerelem, kimunkált, érzékekre akar hatni, tökéletes.
Kiben a kesergő Celiárúl ír(szgy.214):
1.      rész: Célia fájdalma, 2. rész: Célia milyen gyönyörű, rengeteg hasonlat.

Szigeti veszedelem

Szintén K. István tétele.

Takács Eszter
2010. június 1. (10.)
Zrínyi – Szigeti veszedelem


Zrínyi Miklós írta a Szigeti veszedelmet az 1600-as években. Eposz, azaz egy nagy terjedelmű elbeszélő költemény, hősei (rendkívüli, de nem varázslények) rendkívüli tetteket hajtanak végre, amely egy egész közösség számára kihat. Barokk stílusban íródott.
A Szigeti veszedelem és az Iliász, és más fontos irodalmi művek közt erős párhuzamokat és ellentéteket lehet felvonni.
Ilyen például a műnek felépítése. Az invokáció egy Szűz Máriához szóló segélykérés, míg az ókori művekben (pl. Iliászban) ez a múzsákhoz szól. Az esemény nagysága is kisebb, bármennyire is igyekszik Zrínyi felnagyítani, hiszen ez csak egyetlen vár sorsa a török háborúkban. Zrínyi igyekszik minél nagyobbnak mutatni a jelentőséget, mivel ezzel a művel a célja a magyarság újra egységbe kovácsolása a célja, példamutatás egy nemzeti állam és hadsereg kialakulásért, és hogy rájöjjön a magyarság: külső segítségre nem számíthatunk, a problémáinkat saját magunknak kell megoldanunk. Ezért voluntarista vonásokat hirdetve azt mondja, hogy az emberi akaratnak szinte nincs határa, bármit meg lehet tenni, csak akarni kell. A nagy jelentőség kedvéért a téma fontosságát is „eltúlozza”: a háborút a magyarság erkölcsi bűneiért magyarázza, a protestánsok és a hit elvesztése, a széthúzások miatt büntet minket az isten, csakúgy mint a Bibliában tette. Felveti a gondolatot, hogy mi vagyunk isten választott népe, és ez a csata bibliai jelentőségű lesz. A török csupán az isteni büntetésnek eszköze. Mivel valójában a hitért szállunk harcba, ezért tulajdonképpen mi vagyunk egész Európa megmentői, a hit védelmezői. Ezen nagy témához méltóan a segélykérés Szűz Máriának szól, a témamegjelölés pedig az Aeneisnek szavai. Ez az erős vallásra összpontosítás barokk vonás.
További barokk vonásokkal rendelkezik még maga Zrínyi személye is: egyszerre reális politikus és misztikumban hívő hívő. Elsősorban azonban mégis a vallás a legfontosabb: az erkölcsmegújulásért és a szultán legyőzéséért mártírhalált hal. Ez a mártírhalálság az Iliászból ismerős lehet nekünk: Akhilleusz is pont így tett. A műben először szintén imádkozva találkozunk vele. Isten vértanúsággal tiszteli meg csodát jelenít meg Zrínyi előtt: megjelenik Jézus és háromszor meghajol: ez már a szenteknek kijáró tisztelet jelképe. Zrínyi értékrendje is barokk-antik felfogást tükröz: jobb hősként, szent célért meghalni, mert anélkül élni. A mű végén Zrínyi halála megfelel ennek: a halál mint pozitívum jelenik meg, - nem úgy mint a reneszánszban az életszeretet -,  dicsőséges mennybemenetel, érzelmileg felfokozott, extatikus, misztikus élmény a halál, egyesülés az Istennel. A barokkban az életszeretet mellett a túlvilág biztos és jó helynek tűnik. Mivel ez az antikvitásban is megtalálható, így ez is ismerős lehet az Iliászból.
Azonban a történet maga is sokszor hasonló az Iliászhoz, ilyen például Cumilla története, amely Briseis-éhez hasonlít, vagy Demirhámé, aki pedig a barátját vesztett Akhilleuszhoz hasonlít. Az Egri csillagokhoz hasonlít Gyula várnak története, mikor a török szabad kivonulást ígér a magyaroknak, de helyette rabláncra veri őket, vagy Zrínyi bíztató beszédje (235. oldal) utáni eskütétel. Ókori szövegekhez hasonlít a mű elején található seregszemle/emuneráció, ahol a török sereg dicsérgetésével felértékeli a törököket, így még nagyobb dicsőség lesz legyőzni.    
A Szigeti veszedelem tehát egy barokk stílusjegyeket magán hordozó, a pozitív példa és a nagy jelentőség kihangsúlyozása miatt antik szövegekkel párhuzamba állítható nagy eposzi költemény.

Reneszánsz

K. István 10.-es utolsó esszétételének kidolgozása
Takács Eszter
2010. június 1. (10.)
Reneszánsz – változatok a szerelem témájára a reneszánszban


A reneszánsz egy fontos korstílus, művelődéstörténelmi korszak. Legfontosabb jellemzői a tudatos szembehelyezkedés a középkorral, az antikvitás újjászületésének szorgalmazása, a földi világ élvezeteinek előtérbe helyezése (csalódás az egyházban), optimista életszeretet jellemzi, az egyén előtérbe kerülése, humanizmus, a fejlődésre képes ember-gondolata, szabadság vágy és univerzális emberben való hit.
Legfontosabb szerzők: Petrarca, Boccaccio, Magyarországról pedig Janus Pannonius és Balassi Bálint. 
Petrarka: Firenzei származású költő az 1300as években, örök szerelme Laura, akit a Szent Klára templomban pillantott meg. Egész verseskötetet szentelt Laura iránti szerelmének; ennek a kötetnek a címe a Daloskönyv. Szonetteket tartalmaz (14soros versek 2abba 3cd, jambikus trimeteres verseléssel), amelyeket két részre tudunk bontani: Laura életében és Laura halála után íródtak. Alapvető közös tulajdonságuk, hogy a trubadúr lírához hasonlóan a nő felsőbbrendű, általában a férfi gyötrődik a szerelemben és ontja magából a verseket a  gyönyörű, bájos és semmiféle fájdalmat nem érző nőnek. Erre jó példa az Áldott a nap, a hó, az év s az évnek c. vers, ahol Petrarka magaslatokig eszményíti Laurát, rettentően szenved, de ugyanakkor szinte boldog a fizikai fájdalomtól, a szerelem a sok szenvedés ellenére is minden jónak a forrása az író szerint. A szerelem a legerősebb, erősebb még a Pó-nál, az ellenségnél is a Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad című műben: a vers elején leírja, ahogy a Pó elszakítja fájdalmasan Laurától, a folyóra nagyító jelzőket aggat, hogy a végére, mikor kiderül hogy még ez sem elég erős a szerelmétől elválasztáshoz („csak földi részem hordja szarvad-ágad”… „arany lond felé lebegve száll már”), még nagyobb legyen a dicsőség. A költő „repül révbe édes otthonának”, azaz az ő biztos pontja, otthona a világban a szerelemnél, Lauránál van. Sok szójátékot, jelképet használ, ilyen például a nyíl, az íj, a nap, a Laura=L’laura=arany/babér)
Másik fontos szerző Boccaccio, a Dante-kultusz megalapítója, Petrarca kortársa és barátja. Neki a stílusa gyakran pajzánabb, virágnyelven íródott „inkább szép, mint okos”), gyakran hosszú körmondatokká szerveződnek. Rengeteg átvitt értelem található itt is, valamit a női felsőbbrendűség. Például: 5.nap 9.novella: nem emlékszem, bármi kárt is szenvedtem volna miattad, pedig miatta veszette el az egész vagyonát!
Janus Pannonius az 1400as években élt, és egész Európát bejárta a hírneve. Szerelmi költészetét Boccaccióhoz hasonlóan a rövid, csipkelődős, gúnyos versecskék jellemzik, mint pl. a Gryllushoz c. versben a „Lupa” szó, ami egyszerre jelent nőstényfarkast vagy prostituáltat is, vagy akár a cím is kétértelmű: tücsköt vagy malacot jelenthet. A Szilviához c. versében is rengeteg erotikus, kétértelmű mondatot találunk, pl. „nem csak egy tüske szúrt meg”.
Másik jelentős magyar költő volt Balassi: az 1500as években élt, rettentő művelt volt, ugyanakkor olykor zabolázatlan, ellentétes személyiség. Életében két nagy szerelme volt: Losonczy Anna, akit verseiben („Júlia versek”) Júliának nevezett, és Célia, akiről mai napig is csak annyit tudunk, hogy egy lengyel származású nő volt. Petrarcához hasonlóan ő is Daloskönyve rendezte műveit, méghozzá érzelmi rendszer szerint: a kezdeti reményteljes boldogságtól a reménytelen, végső lemondásig jönnek sorban a versek. Itt is megjelenik az eszményített, megfoghatatlan nő fogalma, aki a férfi élete értelme, és csak szenvedéssel összekötött életértelmet ad neki. Erre találunk példát például a Hogy Júliára talála, így köszöne néki c. versben: petrarkizáló, trubadúr-szerű vers, a nő olyannyira felsőbbrendű, hogy már szinte a Máriának kijáró tisztelettel köszön neki („Üdvöz légy!”), és ezt egyre jobban fokozza, térdet hajt neki, metaforák, nemesi elemek, fokozások díszítik a versek, míg a végén kifakad, milyen kegyetlen ez a Júlia! Rendkívül kifinomult, tökéletesre formált verseket írt, szimmetrikus un. Balassi versszakokat. A Darvaknak szól cím versében Júlia nagyon távol van, csak a darvak érhetik el, és ő fájóan vágyódik Júliája után, de nem érheti el, pedig Júlia az otthona, a paradicsoma, az egyetlen biztos pontja csak ebben a világban.
A Célia versek már kevésbé hevesek: csendes-boldog szenvedéssel ír a viszonzatlan szerelem „szépségeiről”, nagyon kimunkált, letisztult, érzékszervekre ható, gyönyörű versek a Célia versek. Ilyen például a Kiben kesergő Céliárúl ír c. vers, miben Célia fájdalma mellett Célia szépségének érzékletes leírását adja nekünk. Rengeteg hasonlatot használ ő is, mint reneszánsz vonás.  

Moszatok - FAKT

B. Judit fakultációjából készített nagyon tömör összefoglaló. <br>
A végén a "Feleletépítés"-ben azok az információk vannak leírva, amik minden fajra jellemzőek, amit mindegyiknél el kell mondani!

<br>
TAKÁCS ESZTER
MOSZATOK
álszövetes, szín, autotróf, színanyag
egysejtű (barázda, ostoros) sejthalmazos/sejttársulás, fonalas (harmonika, volvox), (elágazó), (lemezes), teleptestes (csillárka, barna)
biomassza, ox, tápilánc, energia és szerves anyag,
Szap: vegetatív (teleprész le), ivartalan ostoros spóra, ivaros gaméta


1. szerveződési szint

EGYSEJTŰEK

Ostoros moszatok – egyfélemagvú
            Állat növény határ, mixotróf
Felépítés (kompartmenizáció, pellikula => állandó alak, sejtszáj, golgi (csomagoló), riboszóma (fehérjeszintézis), 2r. sejth.
Szaporodás: ketté
Feladat: öntisztulás
Zöld szemesostoros – euglena viridis
álomkór

Barázdásmoszatok – egyfélemagvú
            Kékmoszatokból =>
Felépítés: celluóz tok -> páncélos (/barázdás) algák(/moszatok), 2 eltérő ostor, magvacska
Szaporodás: ketté
Fecskemoszat – kova => ~fal

Sárgás moszatok – mind2 lehet!!
            Fal celluóz és pektin, xantofill.
            Általános…. Édesvízi
            Kovamoszat: 1sejtű, szilícium-dioxid, doboz (->szap (ivartalan!)), alak szerint, dinamint (kovaföld)

TÖBBSEJTŰEK

Zöldmoszatok
                        Származás: ősi ostorosmoszatból
                        Lehet egysejtű is, ott ostoros
                        Volvox (társulás) (nagygömb kisgömb), békanyál (fonál), csillárka (telepes)
                        Szap: vegetatív (teleptest darab.) ivartalan rajzóspóra, ivaros gaméta
                        Édesvíz
                        Felhasználás, stb!!! + gyógyszer: kortizon

Sárgás moszatok – mind2 lehet!! Lsd előbb….

Barnamoszat
                        Fucoxanthin (karotin), világ leghosszabbjai
                        Főleg tenger, kékfényréteg
                        Vegetatív, zoospóra (?)
                        Takarmány, vitamin
                        Sargassum
Vörösmoszat / Rhodophyták
                        Kékbakikból, fikoeritrin (~cyan), agaróz (telep)
                        Szap: vegetatív és ostor nélküli spóra, oogámia (~ember)
                        Mélyvíz, zöldfény
                        Gyógyszer, agaróz (telep), víztisztítás

2. magvúság

EGYFÉLE MAGVÚAK

            Ostorosok (álomkór)
Gyökérlábúak (amőba, formaminiferák)
 „tengelyes lábúak”: Napállatka, sugárállatka
Spórások: élősködő, páratart, malária (VVS), Nílusi láz

KÉTFÉLE MAGVÚAK

Egysejtűek, heterotróf,
Mozgás: csilló (alapi test, plazmanyúlv., mozgás!!) és lehet sejtizom
Diffúz légzés
Papucsállatka
Konjugáció, kopuláció / osztódás
Víztisztítás (megeszik)
Nyeles harangállatka


FELELETÉPÍTÉS:
Származás és anyagcseretípus                          ősi kék/ostorosmoszatokból, auto
Melyik csoport, felépítés, színanyag                                         egy/több(&1/2),  színtest sejtkp, sejtmag, golgi-app (csomagoló), mitokondium, lüktető űröcske!!, riboszóma
Előfordulás                                                                 édesvízi/tenger, párás
Szaporodás                                                                vegetatív telep, vm ostorosspóra, gaméta
Jellemző faj
            Felépítés, felhasználás, érdekesség
Felhasználás                                                                tápanyag, táplálékláncban, biomassza, víztisztítás, vízvirágzás(?), energia&szerves anyag, ipari, gyógyszer








                       

             

Magyar reformkor

B. H. P. követelménylistája alapján
Takács Eszter 
2010. október 17. (11.)
Magyar reformkor – felvezetés


Nevek

II. Lipót: 1790-92. X. tc (békejobb, pers, unió, egyenrangú fél, Pragmatica Sangció), devalváció, magyarokból Napoleomi háb.

I. Ferenc: 1792- 1835, Szentszöv, reform ellenes, konzervatív, nincs ogy 11-18ban (=> vármegyei közélet megugrik), 20as mozgalmak után 25-27es Pozsonyi ogy (sérelmi), 32-36: önkéntes örökváltság elutasítása, bocskorosok manipulálása

V. Ferdinánd: 1835-48: autista, Metternich helyette, bebörtönzések (Kossuth, Wesselényi, Lovassy) Deák miatt önkéntes örökváltság elfogadása, Kossuthnak Pesti Hírlap, majd elbocsájtja, (43-44 2. tc elfogadása (nyelvi)), 47 körül Széchenyinek közlekedési biztos.

Széchenyi István: Széchényi Ferenc+Festetics Júlia, aulikus család, huszárnagy, népek csatája (Lipcse 1813), Debrecen, utazás Wesselényivel, fordulat, 1825 Pozsony: MTA, nyelvújítás, nacionalizmus, vezeto a köznemeseknek (fonemesnek akar), Pestbudát naggyá, lovaspálya, kaszino, magyar bank, hitel -> Hitel: osiség, háramlási jog el, egyenloség, birtokbírhatosagi jog, Világ, Stádium: rendiség rossz, ne legyen árszab, monopol.ok ne, céhek ne, helytartótanács kell, Dessewffy támadja, Crescense szerelme -> hiperaktív korszak, angliai híd, vaskapu, duna, gozhajó, szénraktár, kikötok, hajógyari sziget, siocsatorna, tiszta vízszabályozás, Koss. ellen -> (fontolva haladók régi ellenségekból) Kelet népe, megbotlott óriás, vasút (pest-vác, pest-szolnok), Metternichtol közlekedési biztos

Felsobüki Nagy Pál: 1825-7 Pozsonyi ogy, jobbágykérdés megoldása: ne robotot, kizsákmányolást, magyar nyelv ügye -> felszólalt Széch.

Kölcsey Ferenc: 1825-7 ogy után: Haza és Haladás! Jelmondat: natio jobbágy is, társ. vált, fejlesztés, liberális reformtábor: mindent egyszerre kell megváltoztatni, nemesség a jobbágytól függ => önkéntes örökv., I. Ferenc elutasítja, honorátus ot követi, radikális reformerek, 1823 Himnusz.

Kossuth Lajos: honorátus tagja a 1832-önkéntes örökváltságról szóló ogy-n, Kölcsey-párti, Zemplén megyei ura helyett ment alsóházára, cenzúra nélküli magyar újság kell =y ogyi tudósítások kézzel megyékbe, „V. Ferdinánd” bebörtönzi (Buda), Deák kiszabadítja, hős, Bécs Pesti Hírlap (Landerer nyomda), mufajteremto: vezércikk, romatikus, pol. elemzések, népnevelés, radikális vált. Kell, kötelezo örökváltság, Széch. Ellen (túl lassú), 2s vámhatár ellen, magyar védvám, Pesti Hírlapját bezártatják, 1844 Védegylet, personal unió kell -> reformtábor Deákkal, fonemesuk (felsőházába) Batthányi L., Ellenzéki kör, Ellenzéki nyilatkozat 1847: népképvis. Ogy, kötelezo örökváltság, felelős kormány, alkotmányos monarch. Lajtántúllal is.

Wesselényi Miklós: Erdélyi HB ellenes, Széch.el utaz, Széch. másként kell h csinálja: Balítéletek: ne a fonemhez (pl Dessewffy tényleg Sz. ellen), „V. Ferdinánd” öt is bezárná, 1838 után hos (árvíz), Kufsteinben megvakul (o is reformista fonemes)

Dessewffy József: Széchenyi ellenes fonemes, nem érdekelték a polgárok csak a nemesek=> csak rendi reformokat!, fontolva haladók pártalapítás, aulikusok, Széch. ideológiája de nem Széchchel, 1844-7es ogy a konzervatív pártot alakítja Apponyival, ogyi követ, MTA igazgatósági tagja, Világ szerkesztője.

Deák Ferenc: lib. Reformtábor tagja: mindent egyszerre kell reformálni (Kölcsey-el), Zala megyei fonem.,1839-40. ogy-n jogellenes bebörtönzések ellen, önkéntes örökváltság benyújtása és elfogadtatása. Reformtábor tagja (Kossuth-követő) Ellenzéki kör tagja (kötelezo örökváltság+közteher)?

Apponyi György: Dessewffyvel Széch követo fontolva haladó, aulikus, késöbb kozervatív párt, kitartanak a rendiség mellett ha Mett. Támogatja oket. MTA.

Eötvös József: centralista, késobb reformtábor híve.

Batthyány Lajos: reformtábor fonemesi vezetője Wesselényi után, Deák mellett, Kossuth elveit követte

Fogalmak

Abszolutizmus, alkotmány, alkotmányos monarchia, alsótábla, armalista, aulikus, bocskoros nemes, centralisták, csonka társadalom, dákoromán elmélet, devalváció, emancipáció, érdekegyesítés, felsőtábla, fontolva haladók, hegemónia, honorácior, hungarus-tudat, jogkiterjesztés, kevert nemzetiségi viszonyok, kolera, kötelező örökváltság, követutasítás, Lajtántúl, megyei közgyűlés, nacionalizmus, nyelvújítás, országgyűlési ifjak, önkéntes örökváltság, örökváltság, ((Pragmatica Sangció)), rendi dualizmus, rendi nemzet, Világ(2), zsellér. 
Világ, Stádium, főnemes, köznemes, paraszt, polgár, háramlási jog,  

Évszámok

1790-92: I. Lipót országgyűlése
1790-91: X. tc.
1723 Pragmatica Sangció
1792-1835: I. Ferenc
1790-1860:        Széchenyi István
1814-15             Bécsi kongresszus
1812-25:            I. Ferenc nem hívja össze a rendi ogy-t
1825-27:            rendi ogy, eleinte sérelmi pol, Felsőbüki Nagy Pál, MTA
1351:                  Ősiség
1830:                  Hitel
1832:                  Világ, Stádium
1820as-30as:      Széchenyi és Crescense szerelme
1830                             Kolerafelkelés
1832-36:            Önkéntes örökváltság országgyűlése: elutasítva
1802-94:            Kossuth
1835-48:            V. Ferdinánd
1838:                  árvíz
1839-40:             ogy, nemesség egybeforradása, börtönben lévők kiszabadítása, önkéntes örökváltság
1844:                  Védegylet
1823:                  Himnusz
1837:                  Szózat
1791-1825:        Magyar nyelv reformok
1843-44:            Ogy a magyar nyelvvért
1844:                  II. TC: mindenhol magyar
1844-47:            Magyar nyelv ügye, utolsó rendi ogy.
Galícia(???)
1847:                   Ellenzéki Nyilatkozat(kötelező örv., közteher, alkotm. Monarch., felelős kormányzat)
1847:                  Táncsics Mihány börtönbe (nem „váltság”, jog! +uralkodó)
1847-48:            utolsó rendi országgyűlés

   
  
Takács Eszter
11.c

Candide

Candide – egy felvilágosult gondolkodó válsága

A Candide-ot Voltarie írta az 1760-as években. Felvilágosult filozófus és író volt, igen csípős, gunyoros stílusban írt. A felvilágosult eszményeket magában hordozta, és ezeket megfigyelhetjük a Candide-ban is.
A felvilágosodás antiklerikális volt, azaz egyházellenes volt. Ezt megfigyelhetjük a Candide-ban is. Megkérdőjelezi az isteni gondviselés jelenlétét, mert milyen isten is az, aki hagyja, hogy a lissaboni földrengésben ártatlan emberek haljanak meg? Rengeteg emberkínzással, akasztással (akár olyanokat is, akik nem érdemlik meg, pl Pangloss mester) találkozhatunk de itt nem az istennel mint gondviseléssel találkozunk, hanem alapjában megkérdőjelezi hogy figyeli e az emberiséget, és ha figyeli, hogy hagyhatja hogy ilyen gonoszságok megtörténjenek? Amikor Candide lámáit ellopják, és a tolvaj megbűnhődik, akkor elsőre azt hihetnénk: ez azért van, mert isten igazságot osztott. Azonban nem csak a bűnös bűnhődött meg, hanem mellette sok ártatlan ember aki még fenn volt a hajón. Az egyházi személyek se pozitív szereplők a könyvben: Kunigunda bátya például katolikus pap, mégsem az egyházhoz méltóan viselkedik (megölné Candide-ot), és nem a hitbéli elkötelezettsége, hanem a kényszer miatt is lett pap. A protestánsok nagyon ellenségesek, Candide kitérő válaszára (mint nem tudja, hogy antikrisztus-e a pápa) nem adnak neki alamizsnát hanem inkább a rettenetes dologházba küldenék (Hollandia). Páter Giroffé pedig egy szerzetes, de gyűlöli, a cölibátust megtagadja (szeretőt tart). A felvilágosodás ezzel is rámutat arra, hogy a természet elleni tettek mit pl az alap szexuális vágy kielégítésének megtagadása nem pozitív, hanem negatív hatással van az emberekre. Alapvetően a vallás mint vagy vakbuzgóság, vagy mint „bort iszik de vizet prédikál” módon jelenik meg. Az egyetlen pozitív példa Jacques, az anabaptisa – ő az, akit elítél a katolikus egyház, mégis egyedül ő viselkedik gerinces ember módjára. Voltaire ezzel a vallási türelmetlenséget kritizálja.
Másik felvilágosult eszme a társadalmi berendezkedést érinti: a felvilágosodás szerint az állam szerepe nem a nép kizsákmányolása, hanem a polgárok jogainak védelmezése és a nép helyes irányítása lenne a feladata, de ez csak Eldorado esetében érvényesül. A bolgár királyt Voltaire például a „felvilágosult” Nagy Frizsesről példázta, akiben csalódnia kellett. A könyvben a király Candide-ot nem az emberi jó szándék miatt menti meg a vesszőzéstől, hanem a saját jó hírének mentéséért. A hat bukott király a sors forgandóságát hivatott bemutatni. Felvilágosodás-elme az antifeudalizmus is, és ez is megjelenik a regényben: az arisztokraták nem érdemlik meg a jólétüket, illetve HOL találkoznak Pococurante-val akinek bár mindene megvan, emiatt csak boldogtalan: halálra unja magát. Thumbelthone-báró pedig egyszerűen földhözragadt és „ranghozragadt”, kiűzi Candide-ot a Paradicsomból, az ember értékét számára a rang jelzi. A civilizációt csak egy esetben tűnteti fel pozitívan: Eldorado esetén, de az amúgy is egy „ideális világ”. A Füleseknél, akik teljesen civilizálatlanok, elfajult kannibálok, de valójában náluk sokkal rosszabbak is vannak, Candide-ékat is csak azért akarják bántani, mert azt hiszik, jezsuiták, akik pedig még náluk is gonoszabbak. Voltaire tehát támadja az ésszerűtlen társadalmi törvényeket, csak úgy mint a felvilágosodás.
A műt több fajta regényként is lehet értelmezni, ezek közül talán a leg kézenfekvőbb a kalandregény: kezdő és végpont között felcserélhető kalandok sora áll. A kalandokat kiváltó ok Kunigunda elnyerése; azonban mikor sikerül elérni élete célját, amiért annyit szenvedett és küzdött, a vágy már kihúnyt, a szimpátia lelohadt és Kunigunda megcsúfult. Felveti ez a kérdést: meddig érdemes elmenni a vágyainkért? Értelmezhetjük utazóregényként is: ennek célja a különböző társadalmak közti különbségek, vallási, felfogásbeli eltérések bemutatása. Ebből nagyon sokfélét figyelhettünk meg (protestantizmus és katolicizmus; társadalmi rétegek közti és országok közti eltérések (pl. Eldorado – ideális társadalom: egyistenhit, józan észen alapuló törvények és a tudomány és a művészet támogatása, míg pl Candide hazája, aminek ugyan ennyi esélye lenne, velejéig romlott). A műben sok ismeretterjesztő, információban gazdag leírást, un. pikaresztet találunk (felvilágosulás alapvető célja amúgy is a globális ismeretnyújtás, hogy mindenkinek bizonyos fokú alap műveltség a kezébe legyen és ne bamba birkaként kövesse az ésszerűtlen elveket, hogy nőjön föl végre. ) Tézisregényként értelmezve egy fontos kérdésre keressük a választ a regény során. Ez a Candide esetében lehet az optimizmus kérdése: igaza van-e Pangloss mesternek, hogy „Minden a lehető  legeslegjobban van ezen a legeslegjobb világon”, van inkább Martinnak van igaza, minthogy a világ velejéig rossz? Erre a kérdésre talán azt a választ adhatjuk, hogy el kell fogadni a világot a saját tökéletlenségével és megtalálni benne azt, amitől boldogok lehetünk. Ez pedig a munka, mert távol tartja a 3 rosszat: “unalmat, bűnt, és szükséget”.
A Candide-ot tehát méltán hívhatjuk felvilágosult eszmében írt regénynek.

Csokonai

Takács Eszter
2010. június 1.
Csokonai – felvilágosodás eszméi és stílusirányzatai Csokonai ódáiban.


Csokonai egy felvilágosult író volt az 1700-1800as években. Rendkívül sok stílusirányzatot ötvözött műveiben, megtalálhatók ugyanis a barokk hagyományának elemei, a klasszcizmus, a manierizmus, az olasz rokokó, az anakreóni dalok vidám életérzése, a francia felvilágosodás és ezen belül a rousseau-i szentimentalizmus. A stílus is egészen a fesztelen, barátitól a pajzánon át a bölcs filozofálásig, a népiességig minden megtalálható.
Ezek megjelenése konkrétan az ódáiban a következők:
Tanult ódái a Konstancinápoly és Az estve. Mindkettő a felvilágosodás szellemében íródott, a Konstancinápoly elsősorban a Voltaire-féle antiklerikalizmus, míg Az estve a Rousseau-i idillikus természetfelfogást, a civilizáció romboló hatását fejti ki. Mindkettő alkalmazza a tipikusan klasszicista pittúra és sententia módszerét. (Pittúra: elsősorban természethez, emberekhez kapcsolódó leírás; sententia: antik bölcsességek részletező kifejtése a retorika szabályai szerint)
A Konstantinápoly pittúrával indul: térben egyre közelítve bemutatja nekünk a Kelet városait, színes leírással, komolysággal, majd miután elérkeztünk Konstancinápolyba, hirtelen a szultán intim terébe jutunk, a stílus is csintalanná, kissé pajzánná válik (pl. „dráma-bibliothéka” „szemfül heréltek”). Ezután ismét kijutunk a szabadba, ahol ámulattal írja le a templomok óriás méretét. Ez azonban a következő szerkezeti egységhez érve filozófiai általánosításba csap át, erős egyház-kritika következik, vallási fanatizmus elítélése. A rousseau-i gondolatok kifejtődnek: a vallás ellent mond a józan észnek, elnyomja a természet törvényeit, a Paradicsommal hitegetve minket egészen elembertelenít. Elutasítja a vallási fanatizmust, a babonát. Az egyház el van veszve a részletekben, szőrszálhasogató, nem a valódi hittel törődik. A múltat, a rousseau-i idilli múltat keresi, az ősállapotot, mikor „még állott a természet örök építménye”. Ez a filozófia (az eszményített rousseau-i ősközösség-elmélet) megtalálható Az estvében is: a mű eleje még csupán az alkonyat természeti gyönyörűségének bemutatása történik meg mind vizuális (színek), mind hangzási (nóta, kisírja, hangicsál, bömböl), mind illati (mennyei illat, fűszerszámozott) elemekkel, de már előre utal a lényegre: ez csak egy menedék az embernek, a világ valójában nem ilyen, csak egy kicsiny darabkája, amit még meghagyott az ember természetként. A gyönyörű leírás hirtelen fordul át a kontrasztjába: jön az éjszaka, a teljes sötét, ijesztő, félelmetes, harmóniából diszharmonikus világ: ez az emberek világa, ilyen lett azért, mert az emberek megszűntették az ősi egyenlőséget. A rousseau-i magántulajdon-elmélet jelenik meg, miszerint minden rossz kezdete a magántulajdon megjelenése volt, az emberi társadalom megjelent és romlottá vált, az egyenlőtlenség miatt nincs szabadság sem. Az ember eredendően jó lenne, de mégse élvezheti az „alkonyati szépséget”, mert „zárbéklyót vert” saját tulajdon kezére. Megjelenik a felvilágosult eszmékre az igény: szabadság, testvériség, egyenlőség, hogy a törvények ne kiszolgáltassanak az államnak hanem a nép jólétét szolgálják. Elvileg mindenkinek joga van egy részlethez a világból, mégse kapja meg mindenki, és a tudatlanság mint sötét éjszaka borul ránk.
A befejezés mindkét ódában valamiféle vigaszt próbál nyújtani. A Konstancinápolyban egy nagyon optimista apokaliptikus világmegváltást vár az író, eljön majd a Természet örök törvénye, mindenki egyenlő és boldog lesz – valamikor a késői századokban. Az estve már nem ilyen optimista: nem mondja, hogy a jövő jobb lesz, de egy kis fényt hagy az éjszakában: van maradványa a szép természetnek, egy kevés „arany holdvilág”, egy kevés „édes erdei hangzás”, és ez itt nekünk, az embereknek az utolsó mentsvárunk. Nincs több remény, mert az ember nem képes szabadulni önnön csapdájából, a helytelen társadalomba szerveződéstől.

Berzsenyi elégiái

Takács Eszter
2010. június 1. (10.)
Létértelmezés Berzsenyi elégiáiban – tartalom

Ki volt Berzsenyi
Elégia def.
Múlandóság, idő gyors múlása, végzet, kiégett lélek
Közelítő tél
Logikus, ellentétek, auditív, múlt elvesztésének fájdalma (antikvitás), természettel időmúlás, általánosítás, lélekleírás, első aszklepiadészi versszak, 3 kis aszk és egy glükoni sor.
Levéltöredék barátnémhoz
Episztolának indult, létösszegző vers, reális helyzetkép, ábrándozás, kanóc, elmúlás, jelképek
 (Búcsúzás Kemenes-Aljától)
 Elégikus óda: Osztályrészem
Kikötés nehéz folyamata, odüsszeia, költészet=haza, csak nyugtatgatás, kiszolgáltatottság, végzet, fiatal és felnőtt különbsége
Horác
            Horáchoz hasonlít (Thaliarchushoz, Liciunius Murénához), helyzetértékelés és tanács, reménytelen (tettetés), patak, nyíl
ÖSSZEFOGNI!!

Létértelmezés Berzsenyi elégiáiban – Bő vázlat, ami aztán esszébe fut át… :P

Berzsenyi: 1700-800as évek Hetyke; iskolában már túlkoros, nem tud beilleszkedni, elszökik, katonaságból is, deákságból is, apjával rossz viszony, nagybátyjával Niklán él, fiatal, együgyű feleség: Dukai Takács Zsuzsanna -> Sömjénbe megy, kiváló gazda lesz
            Kettős személyiség: nemes és éjjelente költő, nagyon magányos, befelé forduló, erős ellentétek, Horatiusi életformát akarja (sztoikus, megfontolt, arany középút, józanság, harmonia, klasszicista egyensúly ó örökösen csak sóvárog erre, nyugtalan-> romantika-szerű, főként azt megelőző szentimentalizmus.
Kis János fedezi föl, Kazinczyival levelezés.
            Sok gond a gazdasággal, boldogtalanság=> költői válság, búskomorság, elszigeteltség
            Kölcsey: kritika-> 8 évig csak műveli magát a jó válaszért
            Tanulmányok, Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Elégia: Fájdalmat, csalódást, gyászt megéneklő, bánatos hangulatú lírai költemény; Berzsenyinél: múlandóságról, lélek kiégéséről szóló siralomáradat, a monotónia és az elszigeteltség elviselhetetlensége.
Búcsúzás Kemenes Aljától: szerelemről mond le
Közelítő tél: természettel érzékelteti az időmúlást (leíró szakasz), aztán a saját elvesztett ifjúságát (általános), majd visszautalással rájövünk h az egész csak róla szól (lelki tájleírás)
Levéltöredék: leírja milyen neki egy nap vége, de az egész átvitt értelmű (mi más…?), létösszegző vers. Elsőször reális helyzetképet mutat, majd ábrándozással a múlt dicsőítése és elvesztésén való sajnálkozás jön ellentétekkel, majd ismét egy egészet összefogó utolsó szakasz jön: életsorsát összegző jelkép volt az egész este
Osztályrészem: elégikus óda; kikötésről szól. Horáciusiés antik filozófia, de valójában ez csak illúzió, csak sóvárog rá, a költészet mindent jóvá tesz, mellette bármilyen rossz jöhet; horatiusi lezárás: emelkedett, őszinte rajongás a múzsának
Összefoglalva/ avagy az esszé (! Nem teljes, bele kell írni az életrajzot!!)
Mind a Közelítő telet, mind a Levéltöredéket három szakaszra bonthatjuk. Az első szakasz minden esetben egy leírás, egy-egy képet tár elénk: a Közelítő télben ez a természetnek a leírása, a tél vagy ősz beköszöntését írja le, az elmúlt szép múltra való utalással. Ezt a jelenetet azonban nem úgy írja le, hogy a most következő rosszat részletezi, hanem un. negatív festéssel leírja, hogy mi az, amit elveszít („nem búg a gerlice” „a csermely violás völgye nem illatoz”, „nem mosolyog gerezd”, „nemrég öröm víg dala harsogott”.). ezzel még erősebben be tudja mutatni a veszteséget, hiszen megjelenik a szemünk előtt az, ami többet már nem lehet a miénk. Az antikvitást mint idillikus múltat fogja fel, ezért sok az antik szóval találkozhatunk, mint például: labyeinth, zephyr, symphonia. Ezek a vers egészében megmaradnak, mindvégig emlékeztetve minket az antikvitás szépségének elvesztésére.
A Levéltöredékben ez a leírás a költő valós esti óráit festi le. Bár az első versszakban visszautasítja a válaszadást a „barátnéjának”, valójában pont ezzel a tagadással írja le a választ: távol a vígasságtól ő egyedül, mint egy testi-lelki magányban ül a diófa alatt, majd mikor a családja („cselédim”) nyugovóra térnek, ő a saját világába, ábrándjaiba merül.
Ekkor jön a következő szakasz, az ifjúság elvesztését, a lelki kiégést és az idő visszafordíthatatlan, gyors múlását leíró rész. A közelítő télben például: „Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül”, „minden csak jelenés, minden ég alatt, mint kis nefelejcs, enyész”. Úgy érzi, nem használta ki eléggé az örökké elvesztett fiatalságát („koszorú bimbaja elvirít”: még nem is nyúlt ki teljesen, még nem élt eleget („még alig illetem egy-két zsenge virágait, még alig ízleli nektárját ajkam”), de máris itt a vége. Nem is várhatja, hogy „új tavasza legyen”, hiszen a múltat nem lehet visszahozni, „nem hozhatja fel több kikelet soha”. Nem is elsősorban a haláltól fél, hanem az élet sivárságától, a lélek kiégettségétől.
A Levéltöredékben a lelki kiégést nem is annyira az idő múlásával, inkább a két külön életének szöges ellentétben állását fejezi ki, minthogy nappal gazda, egy fiatal nemes, míg éjjelente egy lelki öregedéssel küzdő, mélabús és magányos költő. Leírja ábrándozását, előtűnnek az „élete eltűnt örömei”.  
Végül az utolsó szakasszal mintegy párhuzamot emelve az előző versszakokkal az „este” fogalmat az egész életre terjeszti ki, fény derül az eddig rejtett szimbólumokra, mint a „kanóc (azaz parázs) pislákoló lángja” mint a múló szerelem jelképe, vagy az őszibogár búsongó zümmögése mint a „bús melankólia szomorú nótája”. Egyedül van, csak a költészet és a múló szerelem van már csak mellette.
A közelítő télben ez a vers összefoglalás az utolsó két versszakban található meg, amikor visszautal a vers előző részeibe, és közben elmúlt fiatalságát siratja, ezzel rádöbbentve az olvasót, hogy még az első, leíró rész sem volt egy szimpla tájkép az idő múlásra asszociáltatva, hanem az egész a saját lelkének a „tájképe”. 
Az Osztályrészemben már módszert alkalmaz az idő múlásának, a lélek elsivárosodásának leírására: a felnövést mint kikötés egy viharos tengerből való kikötést írja le. Ez a szituáció emlékeztethet minket az Odüsszeiára, miben a veszélyes, elhagyatott bolyongás a fiatalkornak, és a rég várt hazatérés a biztonságos otthonba pedig a felnövést szimbolizálja. Valójában viszont sokkal több áll ennek a hátterében, összetettebb érzelmek bújnak meg a „partra szállottam” kép mögött: a kikötés nem csak „békét” ad, nem csak egy hívogató öl, hanem egy „elzárt hely”, kötöttséggel és felelősséggel, és főként az unalom, a sivárság lehetőségével: minden megnyugszik, megfontoltnak kell lenni és higgadtnak, ám ezzel az izgalmas, mozgalmas fiatalkort veszíti el. Nem lehet biztos benne, hogy valóban jól döntött-e, viszont már nincs lehetőség a változtatásra. A mű a boldogság megelégedést akarja sugallni nekünk, de ez csak látszat, valójában csak győzködi magát, nincs birtokában az imitálni próbált sztoikus, horáciusi nyugalomnak. Le kell mondjon „tündérképekről”, el kell fogadnia a sorsát. A 3. versszakban leírja, mennyi mindene van, úgy tesz, mintha ennyivel elégedett lenne, viszont az utolsó sorban a kérdés „kérjek-e többet?” magába foglalja a választ, minthogy igen, többet akar, ennyi nem elég.
A mű végét Horácius verseihez hasonlóan a költészet dicsőítésével zárja le: minden nehézségben és jólétben a boldogsága csak a költészetnek a függvénye („csak te légy velem, te szelíd Camoena…. S a vadon tájék kiderült virány lesz!”)
Mindhárom mű tehát a lelki fiatalság elvesztését fájlalja. Mindhárom műben sok szimbólum figyelhető meg, az Osztályrészemben és a Közelgő télben gyakori az antik szóhasználat (charybdis, tíburi, camoena, labyrinth, symphonia stb.). Szimbólum például a tenger, mint szabad választási lehetőségek, a teljes élet előttünk levése az Osztályrészemben, míg a Közelgő télben a tavasz/nyár jelképez hasonlót, szebb világot. A Levéltöredékben ez a „képzelet égi álma”.
A költészet mind az Osztályrészemben, mint a Levéltöredékben mint utolsó virrasztó, hűséges barát jelenik meg, ki ha jelen van az élet is boldog marad.
Maguk a címek is fontos jelentéssel bírnak: az Osztályrészem azt fejezi ki, hogy ezt a sorsot nem ő választotta magának, egyszerűen csak ez jutott neki és ebbe kell beletörődnie. A Levéltöredék egy barátnémhoz talán azt jelezheti, hogy ez a mű nem is egy elégiának, hanem egy epigrammának, költői levélnek indult, csak a költő már nem volt képes nem a lelki fájdalmáról írni (-.-)… A Közelítő tél pedig egyértelműen a tavasz/nyár, azaz a fiatalság végét jelenti.
Mindegyik mű mélabús, fájdalmas, lemondásokkal teli elégia.     



Hamlet

Az év utolsó nagy témazárójára készült, K. István tétele (10.)

Takács Eszter
2010. június 1.
Hamlet, mint a megismerés és a felvilágosodás tragédiája.

A Hamlet William Shakespeare drámája az 1500-a évekből, késő reneszánsz angol tragédia.
A Hamletet mint egy beavatást értelmezhetjük: Hamlet felvilágososodik a halálról, a szexualitásról, megismeri a világ züllöttségét. Ezért hívhatjuk a Hamletet mint a felnőtté válás és beavatódás tragédiájába. Hamletben apja halálakor nemcsak apját veszíti el, hanem az anyjába vetett bizalmát is. Gertrúd látszólag gyászolja az elhunyt királyt, de gyakorlatilag máris összeházasodott Claudiciusszal ami nem más, mint az apa gyilkosa.
MÁSHOGY.
A Hamletet nagyon sokféleképpen lehet értelmezni amiatt, hogy rengeteg tettetés, árnyaltság van benne. Fontos kérdés a látszat-valóság kapcsolata, hogy ki mit miért tesz. Például Polonius tipikus álszent, és megpróbálja Hamletet mint őrültet beállítani mind Ophelia, mind a világ szemében. Ebben az érelemben Hamlet is szerepet játszik, hiszen például Ophelia előtt valóban bolondnak adja ki magát, de az őrültséggel csak azért takarózik mert akkor elhalványulnak a felelősségek, megjelenik az a lehetőség, hogy csak azért mondott valamit mert hát úgyis őrült. … Talán azért sem mondja el az igazat, mert nem bízik meg teljesen Opheliában, mert Ophélia nem bízik meg benne, hogy még mindig szereti, fél, hogy a lány elhiszi az apjának azt hogy ő már őrült és nem is szerelmes belé. Hamlet fönntartja a hitelesség igényét, hogy mondja el neki például Gertrúd a dolgokat, és ne tettesse magát, és amellett pedig ő maga látszatot von maga köré. Ez valószínűleg a beavatódása miatt van: így védekezik a most megismert új valóságtól, hogy a világ romlott, az anyja szexuális vonzódása a régi, szerető férjének tiszteletétől fosztotta meg. Nem tudja, mit higgyen, hiszen anyja is látszat-gyászt von maga köré, amiről Hamlet nem tudhatja, hogy valós-e, nem tudja, hogy az anyja is részt vett-e az apja megölésében, mert ezzel elárulná (még jobban) Hamletet. Ekkor az a kérdés is fel kell hogy vetődjön: ha az apja az ellene összeesküvőknek a vérét kívánja, akkor az azt jelentené, hogy meg kell ölnie a saját anyját? Nem tudja, hogy képes lenne e rá, és főként hogy mi lenne a helyes cselekedet. Hamlet nem tudja, mi a valóság, miben higgyen, kiben bízzon (például barátjának akarja eladni magát Ros és Guilden is), és mi lenne az erkölcsileg a leghelyesebb cselekedet. Ezért nem tesz semmit. Az apjától kapott feladatot saját maga számára kiterjeszti: az egész világot meg akarja menteni, de nem tudja, nem lesz e ő is ugyan olyan rossz, mint akiket megöl azzal hogy gyilkol. Először példaképeket keres, de megfelelőt sem apjában, sem Laeresben, sem Fortinbrassban nem talál. Rá kell jönnie, hogy egyedül van ezen a világon (felnövés, beavatódás…). Megismeri a világ igazi valóját: tele van ármánnyal és tettetéssel, megismeri a halált (apja meghal, sírásók: az emberből csak egy koponya, csupán csak egy csont marad), rádöbben, hogy a világ romlott, minden csak a hatalom (Claud.) és a szexualitás körül forog (Gertúd). Az egyetlen tanács, amit tud adni, az Ophelianak szól: vonuljon kolostorba, ne szaporítsa tovább a világot lehetséges gazemberekkel, maradjon meg ártatlan valójában. Hamlet egy érzékeny, melankólikus lélek, akire túl nagy felelősségű feladatot szabtak, és nem tudja, mi erkölcsileg a helyes. Nem tudja, miben higgyen, lehet, hogy a szellem csak a látszat, és nem valóság, lelkiismeret furdalása van. Ezért késlekedik.
Beavatódik a szexualitásba is: megtapasztalja, hogy a vágyak hogy tudják befolyásolni a személyiséget, például a férjét szerető és tisztelő anyja
hogy vetette le a gyászruhát és erotikus vágyai miatt ment hozzá a gazember Claudiciushoz.