II. Világháború
2012. január 9.
22:19
FŐBB PONTOK
| 38 | Csehszlovákia bekebelezése | |
| | Danzig | |
| 39 aug 23 | Monotov-Ribbentropp paktum | |
| 39 szept 1 | Lengyeország támadása - II. VH kezdete | |
| 39 szept 17 | Or.o is | |
| 39 szept 3 | Nbrit hadüzenet No.nak | |
| 40 április | Blitzkrieg (Dánia, Norvégia) | |
| | Narvig (fjord, angolok ellen) | |
| 40 május 10 | Churchill egységkormánya | |
| 40 május 10 | Holland-Belga (Maginot) | |
| | Dunkerque | |
| 40 jún 22 | Fr fegyverszünet | Pétain |
| | Vichy (D-Köz) | |
| | De Gaulle ellenállás | |
| | Oroszlánfóka hadművelet (n) | |
| | Bosszú Berlinért Londonon | |
| 39 november | Or.o.: Balti államok | |
| 40 febr.-ig | Finnországi ütközet | |
| 40 július | Besszarábia kiüríttetése (rom n) | |
| 39 május | Mussz Albánia | |
| 40 | Olasz hadüzenet Fronak | |
| 40 szeptember | Egyiptom felé (Líbiából) | |
| 40 október | Görögország | Metaxa |
| | (g nyereség, Albánia elvesztése) | |
| | Német segítség - Egyiptom | Rommel |
| 41 | Jugoszláv németbarát kormánybukás | |
| | Barbarossa terv (halasztott) | |
| 41 ápr 6 | Balkán elfoglalása (Jugo, Csehszlo) | |
| | Iraki brittellenes felkelés | |
| 41 május | Kréta ejtőernyős győzelem | |
| | Partizánmozgalmak | |
| 41 jún 22 | Szovjetek megtámadása | |
| | Churchill szolidarít | |
| 41 szeptember | Kijev elesik | |
| | Leningrád ostroma | |
| | Moszkva (Tide) | Hóemberek |
| | Einsatzgruppe (Ukrajna) | |
| 40-41 | Burkolt USA-NBr kölcsönbérleti szerz. | |
| 41 ősze | Kölcsönbérleti szerv oroszoknak is | |
| 41 dec 7 | Pearl Harbor | Japánok |
| | Német amerikaiakra hadüzenet | |
| 42 körül | Japánok Ausztrália, India fenyegetése | |
| 42 | Midway szgk - Békaugrás offenzíva (jap ver) | |
| 42 nyár | Rommel Egyiptomban Montgomery megállítja | |
| 42 november | El-Alamein - 1. szöv-i győzelem | n-o <-> szöv; Montgomery |
| 42 november | É-Afri fr gyarmatok | Eisenhower |
| | Vichy: német megszállás | |
| 43 május | Tunézia megadása (ném visszaszorulási bázis) | |
| 42 tavasz | Kaukázus (olaj) | |
| | Sztálingrád | Paulus, Zsukov |
| | ("6. német hadsereg veresége") | |
| | | Gőning |
| 43 február 2 | Fegyverszünet (5e/93) = Kapituláció | |
| 41 augusztus | Atlanti Charta (önrendelkezés) | Churchill, Rossevelt |
| 42 jan 1 | Egyesül Nemzetek Nyilatkozata | USA, Nbrit, Szovj, Kína, +22 |
| | ENSZ | |
| 43 november | Teheráni hármas tárgyalás 44 - É-Fr Overlord hadművelet (balkán helyett) Három hónap és Japán L.o Némo rovására | Ch, Roose, Sztálin |
| 43 | Kurszk-i páncéloscsata | |
| 44-ig | Ukrajna és Balti államok vissza | |
| 45 február | Jalta (övezet, törlesztés, 3 hónap) | |
| 43 július | Sziciliai partraszállás | |
| | Mussolini bukása | Badoglio |
| | Ol fegyverszüneti kérelem | Badoglio |
| | É-Köz Ol német megszállás | |
| | Salói köztársaság | Musszolini |
| | Csigaoffenzíva | |
| | Monte Cassino - amcsik bombázták, n bázis, véres csaták | N - szovj |
| 44 június 6 | D-nap Froi partaszállás (Normandia) | Eisenhower |
| 44-45 tele | A halál 50 órája Ardennek | |
| 45 | Elbai kézfogás | |
| 45 | Berlin ostroma, N.o bombázása | |
| 45 ápr 28 | Hitler öngyilkossága | |
| 45 ápr 28 | Mussolini felakasztása | |
| 45 május 8-9 | Német kapituláció | |
| 40 | Katyni-i mészárlás (16%) | Berija |
| 44 aug 1 | Honi Hadsereg Varsói felkelés | |
| 44 október | Moszkvai kocsmaosztás | Sztálin, Churchill |
| 45 | Japán fanatizmus | |
| 45 árp 26 | Roosevelt halála | Truman |
| 45 aug 6 | Hirosima | |
| | Német hadüzenet Japánnak | |
| 45 aug 9 | Nagasaki | |
| 45 szept 2 | Japán kapituláció, II VH vége | (végre) |
KÖVETELMÉNYLISTA
+ Román átállás (különlap) 44 augusztus
+ Don-kanyar (különlap) 43 Bárdossy
+ Budapest ostroma (különlap) + Moszkva tér(?), Vár
+ Potsdam- n.o felosztása 45 júl
Ideiglenes Nemzeti Kormány
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány a második világháború végén, 1944. december 22-én alakult meg Debrecenben, amikor a várost az ország keleti felével együtt már megszállta a Vörös Hadsereg de az ország nyugati részében még folytak a harcok a szovjetek és a megszálló német hadsereg, illetve a Szálasi-kormány magyar hadserege között.
Megalakulása az Ideiglenes Nemzetgyűlés felállítását követte. Az ideiglenes törvényhozó testület a háborús állapotok és a közigazgatás teljes összeomlása miatt nem szokásos választás útján jött létre, hanem az ország felszabadult területein részben spontán módon, részben a Vörös Hadsereg támogatásával vagy nyomására megalakuló, a helyi közigazgatást szinte mindenütt kezükbe vevő nemzeti bizottságok delegáltjaiból állt. Az ideiglenes kormányt azonban nem is ez a testület, hanem az általa megválasztott Politikai Bizottság választotta meg és alakította át később. A kormány összetételét valójában Moszkvában jóváhagyott pártközi megállapodással határozták meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban résztvevő pártok.
Összeállításánál döntő szempont volt, hogy megossza a Szálasi-kormány vezetése alatt a németek oldalán még harcoló magyar erőket, illetve elfogadható legyen a még német megszállás alatt álló magyar területek lakossága számára. Ennek érdekében a kormány vezetője és két minisztere lett három, a magyar hadsereg legmagasabb, vezérezredesi rendfokozatát viselő tábornoka, akik októberben engedelmeskedtek Horthy Miklós kormányzó fegyverszüneti felhívásának. Dálnoki Miklós Béla az 1. hadsereg parancsnoka, Vörös János a honvéd vezérkar főnöke, Faragho Gábor pedig a csendőség és a rendőrség felügyelője volt és ő vezette az előzetes fegyverszüneti delegációt. Mindhárman nagy tekintéllyel rendelkeztek a magyar hadseregben, korábban többször kitüntették őket (Adolf Hitler is). A kormányban helyett kapott Teleki Pál volt miniszterelnök fia, Teleki Géza gróf is.
A miniszterelnök dálnoki Miklós Béla vezérezredes lett, a később kulcsfontosságúnak bizonyuló belügyi tárcát a Nemzeti Parasztpárt kommunistákhoz is közel álló politikusa, Erdei Ferenc kapta, a földre áhítozó parasztok számára legfontosabb tárcát, a földművelésügyit pedig a kommunista Nagy Imre
Fultoni beszéd : Chuchill Vadfüggöny, hidegháb kezdete
A Szövetséges Ellenőrző Bizottságok (SZEB) a második világháború után győztes hatalmak által a fegyverszünet betartására és a kormányok működésének ellenőrzésére megalakított testületek voltak a legyőzött országokban a győztes hatalmak részvételével. Churchill és Sztálin 1944 októberében találkoztak, hogy megtárgyalják a háború utáni rendezést és a befolyási övezetek kérdését. A szovjetek megszállta területeken a SZEB-eket gyakorlatilag ők ellenőrizték.
Közép- és Kelet-Európa országaiban a Szovjetunió a SZEB-et használta fel az erőszakos hatalomátvétel elősegítéséhez: a kommunista párt politikai ellenfeleit likvidálták vagy elhurcolták a Vörös Hadsereg katonái. Churchill fultoni beszédében hívta fel a figyelmet a SZU erőszakos beavatkozására, ő használta először a vasfüggöny kifejezést is.
A magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány küldöttsége 1945. január 20-án írta alá Moszkvában a Szovjetunióval a fegyverszüneti megállapodást, amely az ország szuverenitását korlátozva az egyezmény betartatását a Szövetséges Ellenőrző Bizottságra bízta.
Magyarországi földreform (1945)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az 1945-ös földreformot az előző év decemberében Debrecenben, a szovjet hadsereg által megszállt területen alakult Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelte el március 15-én, a 600/1945. M. E. rendeletben. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés utólag szentesítette a rendeletet az 1945. évi VI. törvényben.
A földreform az ideiglenes kormány legfontosabb intézkedése volt a Szovjetunióval kötött fegyverszüneti szerződés mellett.
A Dálnoki Miklós Béla, Horthy Miklós hadseregének tábornoka vezette kormány összetételét a szovjetek határozták meg, és benne a földművelésügyi posztot azért a kommunista Nagy Imre kapta, hogy a magyar agrárproletárok által évtizedek óta áhított földosztás a Magyar Kommunista Párthoz kötődjön.
A parasztok szívesen fogadták a földet, ennek ellenére az év végén tartott választásokon nem szívesen szavaztak a kommunistákra, és a választásokon a Független Kisgazdapárt szerzett nagy, 57%-os többséget.
Amikor a Kisgazdapárt 1946-ban az előkészítetlen és a szovjet nyomásra elkapkodva végrehajtott földreform túlkapásainak felülvizsgálatát helyezte kilátásba, a többi párt a kommunistákkal az élen a visszarendezés szándékával vádolták meg a Kisgazdapárt "reakciós" elemeit, megalakították a kisgazda-ellenes Baloldali Blokkot, tömegtüntetést szerveztek, és ezzel megkezdődött a demokratikus pártok felszalámizása és a kommunista párt menetelése az egyeduralom felé.
Népbíróságok Magyarországon
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szálasi a Népbíróság előtt
A magyar népbíróságokat 1945-ben hozták létre, azzal a céllal, hogy ítéleteikkel felelősségre vonják a második világháború idején elkövetett háborús és népellenes bűnök elkövetőit. A népbíróságok 1950-ig működtek, a már látókörbe került elkövetők figyelése és zaklatása és további elkövetők felkutatása azonban ezután is folytatódott, egészen az 1970-es évekig.
Ilyen bíróságok több európai országban működtek ebben az időszakban, melyeket korábban a német hadsereg és szövetségesei megszálltak (de népbíróság Volksgerichthof néven a Harmadik Birodalomban is működött). A magyar népbíróságok, bár kezdetben eredeti céljukat követték, más, szovjetek megszállta országok hasonló bíróságaihoz hasonlóan idővel a kommunista párt eszközeivé váltak a politikai ellenfeleikkel szembeni leszámolásban.
A népbírósági ítélettel kivégzettek között volt a magyar zsidók halálba küldésében főszerepet játszó Sztójay Döme, Szálasi Ferenc, Imrédy Béla, Bárdossy László, Endre László, Baky László és Ferenczy László, de a kommunista Rajk László is. A főbűnösök perei mellett tömegesek voltak a nyilas párttagok, a szomszédjukat feljelentők, a zsidóktól elvett vagyontárgyakban részesedők elleni perek. Számos nagy politikai jelentőséggel bíró koncepciós pert is a népbíróságok bonyolítottak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése