2010. december 9., csütörtök

Idegrendszer - Biosz


2010. december 10.-ei dogára készült
Bakonyi J. alapórájára, 11.-es tananyag

                       
IDEGRENDSZERI SZABÁLYOZÁS
1. RÉSZ
TAKÁCS ESZTER



Működése
            3 Na KI lép
            2 K BE lép -> Kálium- Nátrium pumpa
            => Kint pozitívabb lesz a tér
                        => Na-k próbálnak visszamenni a sejtbe
            => Kint kisebb lesz a K-koncentráció
                        => K-k próbálnak kilépni (passzív transzport)
Klór kiléphet, hogy (-)-t vigyen kintre, de csak addig amíg a koncentrációja fel nem borul
            Fehérje felülete is negatív, viszont az túl nagy a kilépéshez
-> Nyugalmi potencia: mennyivel negatívabb a sejthártya mint a környezet

Inger
            Hatására akciós potenciál alakul ki, ha elég nagy.
1.      Na kapuk kinyílnak => Na a sejtbe áramlik => nagyon gyorsan + lesz a töltés: depolarizációs szakasz
2.      K kapuk kinyílnak, Na kapuk bezáródnak => K-k kimennek, Na kinnmarad: repolarizációs szakasz
3.      túl negatív lett <- refrakter stádium: nem ingerelhető
-         abszolút refrakter: egyáltalán nem ingerelhető
-         már kezd visszaállni a nyugalmi potenciára: relatív erősekre van akc. pot.

Ingerelhetőség
            A sejthártya állapota különböző lehet a feszültség változtatásával
-     Nullához közelíthet, mert több Na szivárog be: hipopolarizáció (könnyebben ingerelhető)
-     Potenciál különbség nő: gátló: hiperpolerizáció
            Addig nem ingerelhető, amíg vissza nem tér a nyugalmi potenciál
            <-> Izomsejtek: mindig ingerelhető

Kapcsolatok
Inger terjedhet sorosan: inger egy sejtet befolyásol, viszont az a környezetétől +-t von el => terjed
            Ha szigetelő képességű velőshüvely borítja akkor ugrálhat a behúzódásokban=> gyorsabb
Fajtája lehet
-         elektromos: pre (küldő) és poszt (fogadó) szinaptikus membrán szinte összenőtt: fehérjekapcsolat, plazmaváltozásra; ritka
-         kémiai: neurotranszmitterekkel: ER* és Golgi ingerközvetítésre képes fehérjét/aminosavat folyamatosan termel és vándoroltat (membránhólyagokban) -> potenciál az akszonban lévő neurotranszmitter membránhólyagra hat, amik tartalma a szinaptikus résbe ürül (pre és post membrán között), és felfogják őket a szinaptikus receptorok
A neurotranszmitterek újrahasznosíthatóak.
 ((Neutrotranszmitter lehet: - hiányos ez a rész!!!
                        Acetilkolin
                        Glutamin-sav: aminosav
                        GABA
                        Katekolamidok
                        Szerotonin: hormonként is hat, boldogságérzet
                        Hisztamin: allergiás reakcióknál))

Mielinizáció
Szigetelő velőshüvely képződése: akszon körül gliasejt forog, amiből keletkezik a milanin, azaz a burok

Idegsejtek típusa:
            Alaptípus:
Neuron:
                                    Sejttest: sejtmagot tartalmazza
                                               Axondomb: axon becsatlakozási helye
                                   Hosszú axon az ingerpontig levezetődik, izomrostkötegekbe bugyolálva
                                                Végfa: csatlakozási pont
                                   Dendrid: sok nyúlvány összessége, általában sejttesten
                        Glia: ???
            Funkció:
                        Érző/Szenzoros: gerincvelői dúcból
                        Mozgató/Motoros: munkavégző részeken, gerincvelő mellső szarván
                        Asszociációs/ Inter/ Központi: 90%-uk ilyen, kapcsolatbiztosítás
            Elágazottság:
                        Egy központ egy axon
                        Egy központ több axon
                        Több központ egy axon
                        Multipoláris: több központ több axon: pl piramis sejt, purkinje-sejt.

                       
           
                       

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése