Amerikai polgárháború - IV. Töri esszé

BHP 2011. jan. 10. TZ

Takács Eszter

Esszékérdés

Amerikai polgárháború

Előzmények

            1776 júli 4 - Függetlenedik

            13 gyarmatból

            Tartományi jogok - belügyben autonómok

            Szövetségi Köztársaság

Észak és Dél ellentéte

            É: 22 millió, vasút, fejlett ipar, keleti nagyvárosok, farmok - búza (exportra is)

                        Érdeke magas vámokkal védeni a belső piacot

                        Protestáns emberek -> rabszolga felszabadítást!

                                   => abolicionista mozgalmak (rabszolga-felszabadító)

                                               Pénzgyűjtéssel feketék kiváltása

                                               Libériába telepítésük (nem feltétlenül jó…)

                        Szabad földfoglalás

            D: 9 millió, rabszolgatartó, ültetvények (gyapot, dohány, rizs) - kereskedelem eu-val

                        Alacsony vámokat akar

                        Ültetvényeket

            Új tartományok felvételekor kérdés, hogy milyen fajta legyen

                        - Szenátusban ne kerüljön túlsúlyra senki

                                   -> Missouri felvételekor kompromisszum 1820-as

                                               Földrajzi szélességek szerint

                                               Egyenlő arányba vegyenek fel D-ies és É-ias földeket

            <-> Kansas-nél nincs kompromisszum

                        => polgárháború (szövetségiek leverik, de: )

                                   É: Republikánius Párt megalapítása

                                               Védvámokat!

                                               Szabad földfoglalást!

                                               Rabszolga felszabadítást!

                                   D: Ki akarnak lépni az Únióból („demokraták”: laza szövetségi rsz-t!)

            1860as választás

                        Lincoln (repub.) lesz az elnök

                                   => 11 déli állam kimondja az önálló Konföderált Amerikai Államokat

                                               Jefferson Davis elnök

                        <-> É nem fogadja el => hadat üzen

                                   É szám és eszközfölényben van, hadvezér: Grant, Sherman

                                   D-nek nagyon jó a hadvezére (Lee)

            -> 1861-65 háború

                        Lee keleten sikerek

                        Mississippinél Grant sikerek

                        600ezres áldozatszám

                        1863-ban Eu kijelenti hogy nem ismeri el D-t

                                   Kikötőblokád: D nem tud fegyvert és gyógyszert kapni

                                               D már csak védekezni tudnak

                                               Sherman nagy pusztítást végez

                                                           1862 New Orleans elfoglalása

                                                           Kettévágja D-t

                                               => Gettysburg: Lee leteszi a fegyvert

Háború után (/hatására)

            1862 Telepítési törvény: Minden amerikai vehet olcsón földet és művelnie kell

            1863 Rabszolga felszabadítás

                        <-> gazdasági helyzetük nem javult

                                   Pl. D-i államokban nem tanulhatnak (önálló belügy miatt)

                                   Nagy megkülönböztetettség (pl feketék és fehérek busza)

                                   -> Ku-Klux-Klán 1866 feketeellenes mozgalmak

Vadnyugat

            Kalifornia É-i része: aranykeresés

            Vegyes népösszetétel (menekültek, bűnözők stb.)

            Instabil közigazgatás

            Gazdaságilag fejlett/fejlődő

                        Vasutak

                        Egyutcás városok

            „Lehetőségek hazája”

                        Szerencsejáték

                        Prostitúció

             

A maradék anyag is fel lesz majd töltve (elvileg...)

Német egység születése - III. Töri esszé

BHP 2011. jan. 10. TZ

Takács Eszter

Esszékérdés

Német egység létrejötte

Államfelépítés

            Militarista állam

            Két ág viszálykodik érte: Habsburg és Hohenzollen (porosz din.)

                        Kisnémet egység támogatóinak száma nő az olasz Hb vereség után

            Király I. Vilmos (1861-88) - liberális reformok

            Német liberálisok hagyják a porosz túlközpontosított törekvéseket

            Kancellárja Bismarck konzervatív de „vassal modernizáló”

                        Nehézipar fejlődése

                                   Dreyse - hátultöltős pisztoly

                                   Kötelező katonaság - hadsereg reformok

                                   Vámszövetségbe (Zollverein) a német államok

                                               -> politikai szövetséget is követel

                        Jó diplomáciai érzék

                                   Angolok támogatják

                                   Oroszokat segítette a lengyel szabadságharcban => ők is

                                   Franciák várnak míg gyengül mind2 fél a háborúban

Habsburg hatalom elleni háború 1866

            Königgratz-i ütközet

                        HB vereség (hb vezér: Benedek Lajos)

                        Bismarck nem támad tovább Bécsbe hogy ne alázza őket meg

            -> Prágai béke

                        Észak- Német szövetség (Majnától É-ra) megalakul

                                   Csak protestáns államok (pl. Bajorország nem)

                        Velence átadása

<-> Korai béke a franciáknak nem jó

            => 1870-71 támadás    

                        Moltke (porosz) serege győz 1870

                        Franciaországba is betámadnak <-> franciáknak nincs térképük

                        Sedánban a császár kegyelemért könyörög

                                   -> Versailles-ban megkoronáztatja magát I. Vilmos (sértés)

            -> Elzász és Lotaringia megszerzése

=> III: Napóleon Angliába emigrál

            => III. francia Köztársaság Adolphe Thiers

                        -> békét köt

            <-> Párizs lázong - új kommün (városi tanács) választása 1870 márc 15.

                        -> visszafoglalják Párizst

Következő az amerikai polgárháború, az utolsó.....:D

Olasz egység kialakulása - II. Töri esszé

BHP 2010. jan. 11. Töri TZ

Takács Eszter

Esszékérdés

Olasz egység kialakulása

Felosztottsága (476 óta)

            Francia befolyás

                        Szárd Királyság (Piemont)

                                   II. Viktor Emánuel - alkotm. mon. kibocsájtása

                                   Szövetség III. Napóleonnal

                                   Cavour miniszterelnök

                        Savoya

                        Nizza

                        Róma

            Osztrák befolyás

                        Lombardia

                        Velence, Firenze, Milánó

                        Közép Itália

            Független

                        Pápai állam

            <-> XIX. Eleje: liberális, nacionalista forradalmárok (pl Garibaldi), de (főleg osztrák) túlerő van

                        => reálpolitikusok uralkodnak csak - Cavour (szárd királyság minisztere)

                        Garibaldi az egyetlen megmaradt aktív forradalmár

            Észak gazdaságilag fejlett, dél nem

            Kulturális különbségek

Köztársasági mozgalmak és várakozások

            (Korábban: Garibaldi: Ifjú Itália)

            Magyarok

                        - Nemzeti Igazgatóság Torinóban (Kossuth, Teleki, Klapka) 1860

                                   Hb ellenes, Kossuth tárgyalt III. Nap.-pal

                        - Magyar Légió Garibaldi seregéhez csatlakozott

Egyesítési próbálkozások

            Cavour tudja hogy osztrákok legyőzéséhez szövetséges kell

                        - Anglia nem ellenzi mert segíti a Krími háborút (angol-francia <-> orosz)

                        => szövetség III. Napóleonnal

                                   Nizza, Savoya franciáknak

                                   Csak É-on egyesít

                                   Kihagyja a Pápai Államot

            Piemontiak kiprovokálják az osztrák támadást

                        Magenta 1859 jún 14. francia (vasúttal gyorsan beérnek)-piemonti <-> F. J.

                                   Olasz győzelem

                                   Milánó

                        Sorferino jún 24.

                                   Olasz győzelem, de sok sebesült

                                               Vöröskereszt megalapítása Dunant

                                   Ferenc József békét kér

                                               Nap. fél Cavourtól, így enged

                        Willafranca béketárgyalások

                        Zürich béke

                                   Lombardia Piemonté

                                   Velence osztrák

                                   Közép olasz tartományok osztrák

                                               <-> Párma, Modéna, Toszkána felkelés

                                                           -> átadják olasz kézre

            Garibaldinak ez nem elég

                        1860 Ezrek serege megy Szicíliába

                                   <-> Szicíliaiak nem forradalmi nézetűek

                                               <-> Marsala partraszállás után

                                                           - Palermo lázadások

                                                           - Királyi csapatok harc nélkül elmennek

                                   => Cavour is idejön és csatlakoztatja őket Piemonthoz

                        Garibaldi Köztársaságot akar <-> Cavour

                                   Viktor Emánuel meggyőzi Garibaldit (mert fél a polgárlázadástól, ami az osztrákoknak lenne jó)

            => 1861 Olasz Királyság kikiáltása (Firenze)

Ajándékba

            Porosz-osztrák háborúnál megkapják Velencét 1866

            Porosz-francia háborúnál pedig Rómát 1870-71

Egyéb szélsőséges mozgalmak (nem sikeresek)

            Dél-Tirol

            Adriai tengerpart

            Líbia (NagyBritt. ellen)

Új rendszer

            Gazdaságilag nem stabil

            Belsőleg se túl stabil

            D-Olasz rész nem fejlett

            Maffia rsz kialakulása a földekért D-Olo.ban

Következő esszé: Német egység kialakulása

II. Ipari forradalom - I. Töri esszé

BHP 2011. január 10. Tz

Takács Eszter

Esszé kérdés

II. Ipari forradalom

XIX. szd második fele

Tudományok fejlődése

Fejlesztészek

ð     nagy tőkeigény

=> befektetői csoportok alakulása (nem ország szerint)

Nehézipar

            -    szén

            -    vas helyett acél (új korszak jele)

                        => kohók: Bessemer, Martin, Thomas

            => új iparágak

o       közlekedés

            robbanómotor

                       Németország: Otto, Daimler, Benz

                       Magyarok: Bánki Donát, Csonka János

                       => autó: Ford (Amerika)

                                   Szalagrendszer (tőke -> verseny -> fejlődés -> olcsóság                                 -> piacbővülés)

                       => repülő

                                   Léghajó: német Zeppelin 1900 (nagy, balesetveszélyes)

                                   Repülő: Wright 1903 (mozgékonyabb)

o       elektromos

            források:

                       főleg szénből

                                   vezetékek (olcsó)

                       század végére vízerőművek

            gőzgép (mozdonyok, gőzhajók)

            világítás (Edison, magyar Ganz-gyár: transzformátor)

            villamosmotor (emberi munkákat vált fel)

            hírközlés (Bell - telefon 1876; Marconi - drótnélküli távíró, Puskás      Tivadar telefonközpont )

o       vegyipar

            robbanómotor miatt kőolajbányászat nő

            kőolaj-feldolgozás

                       petrolkémia

                                   gázolaj

                                   benzin

            műanyag: nem jelentős

o       mezőgazdaság

o       hadipar

            robbanómotor miatt traktor

            gépesítések

            műtrágya

            fajnemesítések

            => mezőgazdasági népességszám sokat csökken

o       hadipar

            fejlődik

            államilag támogatott

            Nobel: dinamit, nitroglicerin elterjesztése

            Sorozatfegyverek

            Stevens Maxim: géppuska

Szabadversenyes kapitalizmus

            => tőkekoncentráció => cégek olvadnak össze => monopóliumok

                        „monopolkapitalizmus”

                        Ipari és banktőke összeolvad

                        Felerősödő tőkekivitel

                        Fejletlen országok felzárkózása

Hamarosan feltöltöm a többi esszét@ anyagot is:)

Nyelvtan

KOSZTICSÁK REBEKA

NYELVTAN

2011. JANUÁR 5.

JELEK ÉS JELRENDSZEREK

Jel: A valóság egy olyan érzékszerveinkkel felfogható (tapintható, hallható, látható) darabja, mely többet vagy mást jelent, mint ami első megjelenésekor közvetlenül felfogható

·          Index: jel és jelölt között fizikai kapcsolat áll fenn (állati lábnyom)

·          Ikon: jel és jelölt között hasonlóság fedezhető fel (hieroglifa)

·          Szimbólum: jel és jelölt között nincs kapcsolat, egyezményes (betűk)

Denotatív jelentés: egy jelhordozó (pl.:szókapcsolat, kép) ismert hétköznapi, elsődleges jelentése

Konnotatív jelentés: Jelentésbővülés; egy jelentéshordozó (pl.: szókapcsolat, kép) másod- vagy harmadlagos jelentése. Érzelmi/ hangulati/ gondolati többlettartalom

A STÍLUS

Stílus: a megformálás módja, a szöveg megformáltsága és az abból fakadó jelentés.

         Befolyásol: elvárás

(szöveg)környezet

Beszélő/ hallgató viszonya stb.

Stíluselem: olyan eszköz amivel hatást lehet kelteni (tájszavak)

Stílusérték: az adott nyelvi elemnek az adott szövegben érvényesülő jelentése (állandósult/alkalmi)

Stílusárnyalat: a beszélő lelki állapotának, vagy a tárgyhoz való viszonyának megnyilvánulása

HANGALAKZATOK

Alliteráció: Egy alliterációban a versben egymást követő szavak első hangzója azonos.

Sorvégi rím:

·          Páros: a-a

·          Hármas: a-a-a

·          Bokorrím: a-a-a-a

·          Keresztrím: a-b-a-b

·          Ölelkező: a-b-b-a

·          Félrím: a-x-a-x / x-a-x-a

·          Tercina: a-b-a-b-c-b-c-d-c

Tiszta rím: a rímelő egységek magánhangzója azonos vagy csaknem egyezik, a mássalhangzó pedig hasonló hangzású.

Önrím: ugyanazon szó ismétlődik, esetleg csekély változtatással.

Ragrím: az azonos hangzást ugyanazon toldalék teremti meg.

Asszonánc: A hangzás csupán némileg hasonló: a magánhangzón kívül teljes egyezés nincs. ( a kistanár szerint általában keresztrímmel áll)

RITMUS

Időmértékes verselés: a rövid és hosszú szótagok váltakozására építő verselési forma.

Mora: az időmértékes verselés alapegysége a versláb, melynek mértékegysége a mora. Egy rövid szótag 1 mora, egy hosszú szótag 2 mora értékű.

Verslábak:

·          Spondeus: --

·          Pirricchius: vv

·          Jambus: v-

·          Trocheus: -v

·          Anapesztus: vv-

·          Daktilus: -vv

Lejtés: egy soron belül iránya (emelkedő/ ereszkedő) nem változik

Hexameter:

Pentameter:

Disztichon: Egy sor hexameterből és egy sor pentameterből álló sorfajta.

Cezúra: olyan megszaktíás, szünet, időköz amely ütemet, verslábat metsz ketté. (pentameternél)

Ütemhangsúlyos verselés: hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozásán alapul.

Ütem: Az ütemhangsúlyos verselés alapegysége, melyet 1 hangsúlyos és 1-5 hangsúlytalan szótag alkot.

Szimultán verselés: a költemény mindkét ritmusrendnek (az ütemhangsúlyosnak és az időmértékesnek is) maradéktalanul megfelel. (felező 8-as gyakran négyes trocheus vagy jambus)

SZÓKÉPEK

hasonlat: A hasonlat hasonlóságon alapuló szókép. A hasonlító és a hasonlított között valamilyen hasonlóság, közös vonás van.

Metafora: A metafora  összevont hasonlat, két fogalom, tulajdonság tartalmi-hangulati kapcsolatán alapuló szókép. Két szerkezeti eleme van, az azonosító és az azonosított. A hasonlattól formailag annyiban tér el, hogy nincs benne valamilyen grammatikai jelzés.

·          Egytagú (kép)

·          Teljes (kép + fogalom)

Megszemélyesítés: dolgokat, élettelen tárgyakat vagy természeti jelenségeket, illetve növényeket vagy állatokat az emberekre jellemző érzésekkel és tulajdonságokkal ruház fel.

Metonímia: névátvitelen alapszik: a név térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezésen vagy ok–okozati kapcsolaton keresztül más jelentést vesz fel.

Szinesztézia: ~összeérzés.  Hangulati egyezésen alapuló névátvitel. Különböző érzékelési szférákhoz tartozó jelenségek szerves egységére épülő költői kép  melynek alapja az, hogy olykor az érzéki ingereket nemcsak a nekik megfelelő, hanem más érzékszervek is közvetítik.

Allegória: elvont fogalmat képszerűen jelenít meg, többtagú hasonlat.

Komplex költői kép: a szóképek és az alakzatok egymásba kapcsolódnak, összefonódnak a szövegben.

SZÓ- ÉS MONDATALAKZATOK

Ismétlés: a hangalak megkettőzése

·          Szóismétlés

·          Szókapcsolat-ismétlés

·          Mondatismétlés

·          Refrén (a versnek egységenként visszatérő része)

·          Figura etimologica (~tőismétlés. Ugyanannak a szótőnek módosított alakú ismétlése)

Párhuzam: hasonló felépítésű szerkezetek egymás mellé állítása. Párhuzam lehet tagmondatok, mondatok, vagy nagyobb szövegegységek között.

Halmozás: azonos szófajú és mondatrészi szerepű, gyakran rokon értelmű kifejezések együttes megnevezése

Fokozás: egy tartalmi és hangulati skála sorrendjében sorolja a rokon értelmű szavakat, kifejezéseket

Ellentét: szavak, kifejezések, tagmondatok, mondatok vagy nagyobb szövegrészletek szembeállítása

·          Paradoxon: olyan állítások halmaza melyek látszólagos ellentmondásra vezetnek

·          Oximoron: egymást kizáró, egymásnak ellentmondó fogalmakat kapcsol szoros gondolati egységbe

Kihagyás: költői elhallgatás, a történet egyes eseményeinek elhallgatása

Inverzió: szórendi csere, a mondat szórendjének, ill. szószerkezetei, tagmondatai természetes rendjének megváltoztatása

Enjambement: soráthajlásnak nevezzük a költészetben azt a jelenséget, amikor egy szintaktikai egységet kettévág a verssorhatár

EGYÉB FOGALMAK

Költői kérdés: Gondolatalakzat, a stílus szenvedélyessé tételének, nyomatékosításának eszköze. Csak formájára nézve kérdés, választ nem igényel.

Nominális stílus: A szövegben a névszói elemek dominanciája érvényesül. Jellemző a névszói állítmányok, jelzők túlsúlya, a nyelvi kapcsolóelemek hiánya.

Verbális stílus: igék és igenevek magas száma

Archaizálás: Egy letűnt kor felidézése nyelvi elemek ill. stilisztikai eszközök segítségével.

Kalligramma: ~képvers. betűk, szavak, szövegrészletek, verssorok és versszakok sajátos grafikai-tipográfiai elrendezésével egyszersmind képileg is megjeleníti a tartalmi mondanivalót.

Cím:

·          Szószerű/ mondatszerű

·          Címke funkció/ reklámfunkció